Az egyik legvitatottabb ügy Adrian Năstase börtönre ítélése, majd megkísérelt öngyilkossága. Két táborra oszlott Románia, egyik fújja, hogy koncepciós per tanúi lehettünk, politikai ítélet született, az ország elmúlt húsz esztendejének legjobb miniszterelnökét alázta meg, tiporta lábbal a Băsescu által irányított bíróság. Siratják a majdnem halálba hajszolt politikust, jogi szakértő mindenki, pontosan tudják, hogy nincsenek bizonyítékok, s szajkózzák a védőügyvédek szövegét. A másik oldalon pont ilyen ellenszenvesek a felsorakozók, a korrupció ellen harcolók. Ők a kórházat sem engedélyeznék Năstasénak, legszívesebben a legsötétebb zárkába dugnák, hátha úgy helyreállítható Románia ugyancsak megnyirbált renoméja. Elméleteket gyártanak, több pontban igazolják, miért nem is volt valódi az öngyilkosság, empátia nélkül, kegyetlenül hozzák az újabb és újabb ítéletet, őket hallgatva úgy tűnhet, az ország végképp leszámol a korrupcióval, ha eme főbűnöst méltóképpen megbüntetik.
Nem kevésbé tragikus, az olykor komédiába hajló: ki mehet Brüsszelbe harc sem. Olybá tetszik, immár odáig fajult, hogy aki veszít, az bizony nagyon megtépázva, jelenlegi hatalmának töredékével kerül ki belőle. Victor Pontáék megmámorosodtak választási eredményeiktől, s igen gyorsan akarták eltakarítani Băsescut, csak egyáltalán nem biztos, hogy sikerül. Az alkotmánybíróságnak kell kimondania a döntő szót, s ott még többségben vannak az elnök emberei (eddig legalábbis így volt, az új szelek azonban új oldalra fújhatják a pártatlannak vélt alkotmánybírákat is). Közben nem tétlenkedik az új többség, sorra nyomják át a parlamenten azokat a törvényeket, amelyek érdekeik érvényesítését szolgálják, tegnap éppen arról határoztak a szenátorok, hogy a jövőben nem bírálhatja felül döntéseiket a taláros testület, s gondoskodnak arról is, hogy az államelnök egykettőre leváltható legyen.
Áll a bál tehát Romániában, egyre élesednek az összecsapások, s most már csak az hiányzik, a brüsszeli Európai Tanács gyűlésterme előtt kapjon hajba Traian Băsescu és a plágiummal megvádolt Victor Ponta. Ha másképp nem ment, a nyers erő döntse el, ki foglalhatja el az országnak fenntartott helyet azon az ülésen, amelyen éppen az európai egységről, összefogásról értekeznek. A jelenleginél nem lesz rosszabb megítélésük (az ország megítélése) akkor sem, ha monoklival ékesítve támolyog helyére majd a győztes. Mutogathatja, méltó a feladatra, hisz vérét adta hazájáért, Európáért, a demokráciáért.