Korszakváltó újítást vezetett be a Botfalusi Cukorrépa-termelők Egyesülete.
A cukorágazatban tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek között országos elsőként tudott megegyezni a tagság és a botfalusi cukorgyár vezetősége a cukorkvóta termelők közötti elosztásáról. Egyelőre ideiglenesen, a végleges elosztásra 2014-ben kerül sor.
A tárgyalások során egyszerű, félre nem érthető, korrekt feltétel- és kritériumrendszert dolgoztak ki. Kvótát kaphatnak az eddig is cukorrépát termelő gazdák, de azok is, akik most kezdik. Az elosztásánál viszont figyelembe veszik a 2009-től leadott répamennyiséget, így előnyt élveznek a cukorgyár régi ügyfelei, akik kitartottak a vállalat mellett a legnehezebb időkben is. Az új termelők bevonása mellett a gyár kardoskodott, ezzel akarta biztosítani, hogy le tudja fedni éves kvótáját.
A Botfalusi Cukorrépa-termelők Egyesületében már korábban felvetődött a cukorkvóta elosztásának gondolata. Az akkori vezetőség azonban nem volt fogékony az újításra, személyes érdekek miatt sem tűzték napirendre a kérdést. Tavaly dr. Becsek László agrármérnök vette át az egyesület vezetését, az ügy előbbre lépett. A termelők 42 állandó megbízottjával folytatott viták után győzött az észérv, a közgyűlés elé vihették a kvótaleosztásról szóló tervezetet. A közgyűlés egyöntetűen értett egyet ennek rendszerével, amit a cukorgyár vezetősége is elfogadott.
„A kvóta birtokában a farmer előre meg tudja tervezni évi termelését. Tudja, mennyi répájának lesz biztos piaca, és főként, mennyi lesz a termény átvételi ára. A kvóta alapján a gazda kötelessége a termelés, nyilván felelősséget kell vállalnia azért, hogy megtermeli a mennyiséget, ha nem, büntetésre számíthat” – vázolta a rendszer lényegét Becsek László.
A mielőbbi bevezetést az is sürgette, hogy a térségben más megyékből érkező répatermelők telepedtek meg. Ezek a bevándorlók idén csupán Brassó megyében 300 hektáron termelnek répát, így attól lehetett tartani, hogy kiszorítják, hátrányos helyzetbe kényszerítik az őshonos termelőket.
Fejlődő ágazat
A botfalusi cukorgyár éves kvótája 18 400 tonna. A répa sok évi átlagos cukortartalmát és hektáronkénti hozamát figyelembe véve ehhez 150 ezer tonna cukorrépára van szükség, ami hozzávetőleg 5000 hektáron termelhető meg.
Tavaly 4040 hektárra kötöttek szerződést, amiből ténylegesen 3798 hektáron termett répa, de csak 3740 hektárt takarítottak be. Bruttó 121 953 tonnát adtak le a gazdák (17,33% átlagos cukortartalommal, 35,6 tonna hektáronkénti átlagterméssel), amiből nettó 109 871 tonnát fizettek ki. A mennyiségből 16 581 tonna cukrot nyertek ki, 628 szerződést kötöttek, 483-at Kovászna, 135-öt Brassó és tízet más megyében.
2012-re változtak a számok. 5599 hektárra szerződtek, de csak 5431 hektár kelt ki, 128 hektár károsult. Kovászna megyében 401 szerződést kötöttek (szerződés 2597 hektárra, termelésben maradt 2854), Brassóban 163-at (2597/2567), más megyében egyet.
Az adatokból látszik, hogy a cukorrépa-ágazat fejlődő tendenciát mutat, de az is kiolvasható, hogy Brassó megyével ellentétben Háromszéken kis parcellákon termelik a cukorrépát.
Az ideiglenes kvóta
A közgyűlés által is elfogadott tervezetből világosan kitetszik az ideiglenes kvóta odaítélési módszertana és számítási alapja az idei és következő két évre.
Az idén betakarítandó répamennyiséget az alábbi képlet alapján számolják ki. A régi termelők esetében alapul veszik a 2009–2010–2011-es évben leadott, kifizetésre jogosult nettó répamennyiség átlagát (összeadják a három év adatait, amit hárommal osztanak), majd megszorozzák a 2012-es évre leszerződött hektárszámmal. Akik 2012 előtt kötöttek szerződést a gyárral, azok esetében az idén szerződött hektárszámát a 30 tonnás állandóval szorozzák meg.
A kvóta elosztása hasonlóan egyszerű képlet alapján történik. Régi termelőknek: az utóbbi három év egyéni átlaga, amihez hozzáadódik az idei év becsült termése (a fenti séma alapján), az egészet osztják néggyel. Új termelők esetében a 2012-re számított termést osztják ugyancsak néggyel.
Aki egy évben nem termel cukorrépát, elveszíti kvótáját arra az évre. Aki két egymást követő évben nem termel, végleg elveszíti kvótáját. A fennmaradó kvótát újra elosztják. Az ideiglenes kvóta két évre érvényes, a harmadik évben (2014-ben) újraszámolják, és véglegessé válik. A kvóta adása-vétele csak az egyesületen belül, a bizottság jóváhagyásával történhet. Az elosztást a bizottság tartja nyilván, minden változást jegyeznek, és értesítik róla a tagságot. Az ideiglenes kvótákról jóváhagyás után minden termelőt kiértesítenek, az ideiglenes kvótáról szóló bizonylatot augusztus végéig kézbesítik.
A végleges kvóták
A végleges kvótákat 2014-ben osztják ki, alapul veszik az utóbbi hat év (2009–2014) termelésének számtani átlagát. A cukorgyár plusz-mínusz tízszázalékos eltérést fogad el a kvóta teljesítésénél. A végleges kvóta elosztása után a termelő köteles a befoglalt mennyiséget megtermelni, ellenkező esetben a szerződés értelmében büntetik. Végleges kvótára azok a termelők jogosultak, akik a 2013-as és 2014-es évben is szerződnek a gyárral. A kvótamegállapításnál figyelembe veszik a túl- vagy alultermelést is. Ha a gyár szükségletét meghaladó répamennyiséget termelnek a gazdák, az elsők, akik elesnek a kvótától azok, akik legrövidebb ideje termelnek cukorrépát. Ha nincs lefedve a répamennyiség, a fennmaradó kvótát arányosan osztják el azok között, akik az utóbbi hat évben folyamatosan termeltek.
A cél közös
A cukorrépa-termelés nehéz, de jövedelmező ágazat, ezért a következő években akár túltermelésre is lehet számítani, a kvóták azonban védelmet nyújtanak a farmereknek – ecsetelte Becsek. Az elnök szerint a termelők és a cukorgyár közötti viszony is normalizálódik, egyre inkább bizonyosságot nyer, hogy szükség van az együttműködésre, egyik fél sem létezhet a másik nélkül. Tavaly már előre tudták, hogy a termény tonnájáért 37 eurót fognak fizetni. Ez nagyon jó a korábbi években kapott 26 euróhoz képest. Tavaly 600 euró/ha támogatást kaptak a termelők, az ígéretek szerint ez idén sem változik (a szubvencióból 300 eurót uniós alapokból folyósítanak, a román állam legfennebb ekkora összeggel járulhat hozzá a támogatáshoz – ez utóbbi tényező hozhat változást).
Becsek László a kvótarendszer bevezetésének egyik másodlagos (de nem elhanyagolandó) vetületére is rámutatott: ha a gazdák kvóta szerint termelnek, megszűnhet közöttük a konkurencia, vége lehet a szakmai titkolózásnak, így a technológiák szintjén is megindulhat egyféle tapasztalatcsere, ami a jövedelmezőség növekedéséhez vezethet. A cél közös: minél kevesebb hektáron, minél alacsonyabb költségek mellett minél több répát termelni – összegezett Becsek.
