Ezt az ostoba dumát Kézdiszéken is lépten-nyomon hallani. Az RMDSZ tisztségviselői, annak korifeusai olyan újságot szeretnének, mely az ellenőrzésük és cenzúrájuk alatt áll. Szerintük az a jó lap, mely dicshimnuszokat zeng Markóról és csapatáról. Amelyik nem dicséri őket, az támogatást sem kap(hat). Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a Háromszék nem pártlap, hanem független. Mindkét véleménynek helyet ad. A mi dolgunk nem az, hogy dicsérjünk, hanem az, hogy minél hitelesebben tájékoztassunk a megyében zajló eseményekről. Azt is a szememre vetették, hogy Tőkés László kampánygyűléseiről minden alkalommal írtam, ellenben az RMDSZ kézdiszéki kampánykörútjáról egy hang sem jelent meg. Ez így igaz. De az is igaz, hogy nem vittek magukkal egyetlen községbe sem, habár pillanatnyi járműhiányom miatt felajánlottam, hogy elkísérném őket. Talán jobb is volt nem látni a nagy érdektelenséget, a nép, az istenadta nép nem akart találkozni a tulipános karavánnal. Legtöbb községben a polgármesteri hivatal alkalmazottjai és a szociális munkások jelentették a népet, a választópolgárokat. A legnagyobb lebőgést a Vigadóban megtartott kampányzáró fórum jelentette. Míg Tőkés Lászlót a református templomban ezer ember fogadta, addig november 22-én este a Vigadóban alig voltak hatvanöten. A nagyterem helyett a kisteremben tartották meg a fórumot. A jelenlevők fele kézdiszéki polgármester, alpolgármester, RMDSZ-elnök vagy tanácstag volt. A vargaváros népe sem volt kíváncsi az új székfoglalókra. A helybeli közönség megyei és városi önkormányzati képviselőkből állt. Amikor Frunda nevetett, a pártkatonák is kacagtak... A nép távolmaradásáért is lapunk lenne a hibás? Mely mindenek ellenére, s épp RMDSZ-forrásból, részletes beszámolót közölt a kampánykörútról. A beharangozó hírt is leközöltük. Ahelyett, hogy a választási kudarcért férfiasan vállalnák a felelősséget, és a kampányfőnökök lemondanának RMDSZ-es vezetői tisztségeikről, lapunkban keresik a bűnbakot. Térjenek észhez, uraim, november 25-ével nálunk is megszűnt az egypártrendszer!