Az egykor Kelet-Közép-Európa-szerte híres fürdőhelyről, Előpatakról elnevezett község mára lerobbant. A községközponton, Árapatakon átutazó láthat néhány rendezett portát, de főleg a főtéren ácsorgók, kicsik, nagyok, férfiak és asszonyok ragadják meg a tekintetet. Sepsiszentgyörgy felé jövet, Előpatakon a csorgónál, az Erzsébet-kútnál megállókat rohanják le a gombát, erdei gyümölcsöt árusítók s a kolduló purdék.
Különben a településen körülnéző hírét-hamvát sem láthatja az egykor virágzó fürdőnek. Egyedül a régi kaszinó áll, az is kihasználatlanul, más minden romban, ami még maradt. S romos körül a táj. Erősd lakosságát a Brassó megyéből beköltözöttek gyarapítják, a dombok mögött megbújó cigány falu, Hete lakóit sokszor Sepsiszentgyörgyön is látni: asszonyok gombát árulnak, gyerekek koldulnak.
A község lakóinak legkevesebb 70 százalékát romák teszik ki. Pontos adatot nem tudni, mert a népszámláláskor némelyek románnak vallották magukat. A magyarok aránya 9,9 százalék. A fennmaradó hányad román.
Szinte elképzelhetetlen, hogy valaki polgármester szeretne lenni egy ilyen községben. S mégis! A kisszámú magyar közösség arányát ismerve a meglepetés erejével hatott a hír: magyar polgármestert választottak Előpatakon: az RMDSZ színeiben Kovács László nyert a tisztségben levő szociáldemokrata Dumitru Marinescuval szemben.
Kovács László 1959. október 23-án született Árapatakon, szülei lemhényi származásúak. A középiskola elvégzése után műszaki rajzolói képesítést nyert. Dolgozott a volt IMASA-ban, mezőgépészeti állomáson, a kollektív gazdaságban, majd magánvállalkozó lett. Nős, két gyerek apja. 2000 és 2008 között két mandátumon át alpolgármestere volt a községnek, négy évvel ezelőtt is bejutott a helyi tanácsba, de a testület nem választotta vissza. Már a kudarc másnapján elkezdte a kampányt az idei helyhatósági választásokra, mondja, de csak óvatosan, hogy illetéktelenek ne tudják meg. Látványos kampánya most csupán egy napig tartott, a választások előtti pénteken ragasztotta ki plakátjait, s keresett fel egy-egy közösséget. A meglepetés erejével kívánt hatni, s számítása bejött.
– Milyen tervekkel kezdi mandátumát?
– Árapatakon elkezdték az új iskola építését, azt be szeretném fejezni. Az iskola udvarán levő kézilabdapályát rendbe szeretném tetetni. Azt még az 1970-es években Molnár Sándor tanár úr csináltatta. Állapota romlott azóta, az aszfalt feltöredezett. Újraöntjük, s ha a költségvetés megengedi, műanyag borítással is ellátjuk. Ezzel az is a célom, hogy az ifjú romáknak legyen, hova menniük az időt agyonütni, mert egyébként a hídon ácsorognak. Ezenkívül ivóvízhálózatot és csatornarendszert szeretnénk építeni a községközpontban. Előpatakon elkezdték a víz bevezetését az Ojtoz utcába – a cigányszerre –, azt be kell fejezni. Szabadeséssel oldották meg, megvan a gyűjtőmedence, de be kell fedni: vízházat kell építeni, szigetelni, mert nyáron meleg a víz, télen meg elfagy.
– A borvíz útja projekt keretében emelt létesítménnyel mit kezdenek?
– Még nem adták át. Úgy tudom, a megyei tanács intézkedik, hogy közös felügyelet alá helyezze a megyében levő kezelőközpontokat, s majd közösen is működtetik. Várjuk a megoldást.
– A régi fürdő romjaival mi a tervük?
– Leomlottak vagy lebontottak régi épületeket, kettő, a volt étkezdéé és egy másik épületé ott is áll. Felvesszük a kapcsolatot a tulajdonosokkal, tisztítsák meg a terepet, s építkezésre ösztönözzük őket.
– Erősdön mit terveznek?
– A falubeliek kérésére játszóteret alakítunk ki. Sok a gyerek, igény van rá. Ott húzódik egy régi út, mely Erősdöt köti össze Botfaluval. Az Olt-hidat elvitte az ár az 1980-as években, akkor a katonaság épített fahidat. Az még használható. A községi útszakasz elkészült, a Brassó megyéhez tartozó három kilométeres részt kellene felújítani. Ha Árapatakon keresztülmegyünk, az nagy kerülő. Amennyiben sikerül lerövidíteni az utat, óriásit nyerünk. S a lakásárak is emelkednek. A botfalusi polgármestert régóta ismerem, valamikor együtt is futballoztunk. Beszéltem vele az ügyről. Azt mondta, az idén nem, de ígérte, jövőre feljavítja. Lobbitevékenységet is kell folytatni...
– Hetében...
– Hete külön világ. Azoknak az embereknek nem lehet munkát adni. Legeltetik lovaikat, szedik a gombát, s a városban árulják. Felvettem a kapcsolatot Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével, valahogyan oldjuk meg, a heteiek hivatalosan árulhassák termékeiket, s valaki vizsgálja meg a gombát, nehogy baj származzék belőle.
– Az előpataki kútnál is árulnak, gyerekek koldulnak...
– Az árusokat hagyjuk. Valamiből nekik is meg kell élniük. De a koldulást meg szeretném szüntetni.
– Hányan kapnak szociális segélyt?
– Négyszáz körüli az iratcsomók száma, azaz ennyi család kap juttatást. Ismerem a helyzetet, de akad, ami engem is meghalad. A minap tizennégy éves lány jelentkezett, hogy terhes. Sok ilyen eset van. Mihez lehet kezdeni velük? Egyelőre még nem tudom.
– A roma lakosság hány százaléka dolgozik valamit?
– Mintegy harminc.
– Mivel foglalkoznak?
– Brassóban dolgoznak, építkezéseknél segítenek. Előpatakon vannak, akik epret termesztenek, mégpedig jót. Mások pityókát szedni járnak, de azt egyre jobban gépesítik, így ez a lehetőség is szűkül.
