Kézdiszentkeresztet nyolc évig alpolgármesterként, majd újabb nyolc évig polgármesterként irányító Jakab Mária Edittől a 2008 és 2012 között alpolgármesterként tevékenykedő Páll Endre vette át az irányítást. Felső-Háromszéken Kézdiszentkereszt az a település, ahol a legtöbb, négy jelölt indult a polgármesteri tisztségért. A Kézdiszentkeresztből és Bélafalvából álló község választópolgárai az RMDSZ jelöltjének szavaztak bizalmat. Az egy hete beiktatott új községvezetőt először arra kértünk, mutatkozzon be lapunk olvasóinak.
– 1961. augusztus 26-án születtem Kézdiszentkereszten. Az I–VIII. osztályt szülőfalumban, a IX–X.-et, majd a mezőgazdasági szakiskolát Sepsiszentgyörgyön végeztem el. Első munkahelyem a kézdiszentkereszti gép- és traktorállomás volt, majd a katonai szolgálat teljesítése után a kézdiszentléleki traktorállomáshoz kerültem, ahol 1992-ig dolgoztam. Akkor magánvállalkozásba kezdtem, jelenleg én vagyok az Agromec Rt. tulajdonosa és vezetője. Nős vagyok, feleségem Zita, van két fiúgyermekünk, a nagyobbik huszonhárom, a kisebbik huszonkét éves. Jelenleg mindketten külföldön dolgoznak, az idősebb Dániában, a kisebbik pedig Svédországban keresi a megélhetést.
– Miért vállalta el a tisztséget?
– Úgy éreztem, hogy eleget tudok tenni ennek a feladatnak. Rálátásom volt a tanács, a polgármesteri hivatal működésére, az elmúlt tizenkét esztendő alatt – nyolc évig önkormányzati képviselő, majd négy évig alpolgármester voltam – sok mindent megtanultam. Több falusfelem biztatott arra, hogy induljak az RMDSZ jelöltjeként. Azt mondták, jól ismerem az erdőt, a mezőt, az embereket. Így került sor jelöltetésemre. Szeretem a munkámat, remélem, eleget is tudok tenni a rám háruló feladatoknak. A négy év hamar elrepül, és nem szeretném, ha azt mondanák majd rólam, hogy nem teljesítettem ígéreteimet.
– Mit ígér?
– Legelőször is próbálok reális képet kapni a községháza egész tevékenységéről. Tudomásom szerint elkészült a község csatornázási terve, de egyelőre nincs pénz a kivitelezésre. A kampány ideje alatt csak olyasmit ígértem meg, amit kevés pénzből is meg lehet valósítani. Önerőből is sok mindent lehet. Az utak karbantartása egyik fontos célkitűzésem. Már beiktatásom előtt megkezdtem a mellékutcák járhatóvá tételét saját erőgépeimmel. Az erdei utak állapota is gyatra. Olyan erdős területeink is vannak, ahol bizonyos mennyiségű fa már lebélyegzett, de nem tudjuk lehozni, mivel semmiféle járművel nem lehet megközelíteni azt az erdőrészt. A közeljövőben egy traktort és egy utánfutót szeretnénk vásárolni a polgármesteri hivatal részére. Erre meg is lenne a pénzünk. A csapatmunka híve vagyok, csak közösen lehet eredményeket felmutatni.
– Hogyan alakult az új helyi tanács összetétele?
– A tizenegy tagú önkormányzatban többségben van az RMDSZ, a frakció hattagú, hárman a Magyar Polgári Pártot képviselik, és van egy független meg egy néppárti képviselő is. Az alpolgármester, Szalló János az RMDSZ-frakció soraiból származik, a feladatokat még nem osztottuk el, de pár dolgot át fogok ruházni rá.
– Gondolt-e arra, hogy átszervezze a hivatalt?
– Igen, lesznek átszervezések, munkakör-módosítások. Az erdészünknek már nem kell a szolgálati kocsit vezetnie, ezért többet tud majd foglalkozni az erdőgazdálkodással. Nem áll szándékomban egyetlen munkatársamtól sem megválni.
– Mit szándékszik tenni a roma közösség életszínvonalának javításáért?
– Alpolgármesterként is tartottam velük a kapcsolatot, ismerem gondjaikat. A legtöbben az ivóvíz hiányára panaszkodnak, habár ez rajtuk is múlt, hiszen a meglévő kutat szeméttel töltötték fel. Vezetékes vizet nem tudok ígérni, de azt igen, hogy a helyi költségvetésből újabb kutat fúratunk számukra.
– Végleg lezárult a határvita Esztelnekkel?
– Térképen meghúzták a közigazgatási határt a két község között, de a hivatalos papírok Bukarestből még nem érkeztek vissza.
Lejegyezte: IOCHOM ISTVÁN
