Az élelmiszer-termelés esetleges csökkenése mellett az is előfordulhat, hogy a mezőgazdasági politika „zöldítésének” jegyében meghirdetett reformtervek ártanak majd a környezetnek – állítja az Anne McIntosh vezette bizottság. Az pedig nonszensz a testület szerint, hogy Finnországtól Szicíliáig ugyanolyan előírásokat kényszerítsenek ki környezetvédelmi ügyekben, függetlenül a helyi adottságoktól. A KAP-reform tavaly októberben ismertetett tervei értelmében a gazdáknak járó közvetlen támogatások 30 százalékának folyósítását attól tennék függővé, hogy miként teljesíti a kedvezményezett az új KAP környezetvédelmi előírásait. Ezek között szerepel például az is, hogy a gazdáknak legalább a földjük hét százalékát ugaron kell hagyniuk – azt viszont még nem határozták meg, hogy mi számít ugarnak. Ha a művelhető földterület ekkora hányadát rendszeresen pihentetik, akkor visszaeshet az élelmiszer-termelés az EU-ban – állítja a jelentés. Az ugaroltatásba beleszámíthatók az árkok, a sövények és a mezsgyék is – válaszolta közleményében az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekben illetékes szóvivője, Roger Waite –, így az új előírásnak nem lesz hatása a termelésre, legfeljebb néhány nagyon korlátozott esetben. A szóvivő amiatt sem aggódik, hogy a KAP-reform támogatná bizonyos, környezetvédelmi szempontból fontos füves területek megszüntetését – mint hangsúlyozta, az új tervek nem írják felül a már működő környezetvédelmi projekteket.
A következő, 2014–2020-as költségvetési időszakban a tavaly közzétett reformtervek szerint az unión belül megőriznék az évente összesen 60 milliárd euró körüli mezőgazdasági támogatások mostani nominális értékét (tehát az inflációval nem igazítanák ki). Az egy gazdaságnak adható összes támogatást évi 300 ezer euróban maximálnák. (Forrás: Napi Gazdaság)