Első alkalommal szerveznek csángóknak csoportos zarándoklatot Magyarországra, a résztvevők a szakrális szempontból fontos helyszíneket keresik fel az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan. A rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Nagy Sándor, az egyik szervező elmondta, a cél az, hogy a csángók magyar identitását erősítsék, valamint kérjék Szent István – a legnagyobb tiszteletnek örvendő szent a csángók körében – szakrális erejének segítségét a nemzet újraegyesítésében. Hozzátette, Szent István miatt az ország történelmi fővárosa, Székesfehérvár lesz a végállomása a csángó zarándoklatnak. Két busszal csaknem százan érkeznek Magyarországra, a program a szó szoros értelmében vett zarándoklat lesz. Szeretnénk, ha a legtávolabbi magyar népcsoport, a csángó is visszatalálna a gyökerekhez, és folyamatos, élő kapcsolatot építene ki az anyaországgal és Székesfehérvárral – fogalmazott Nagy Sándor. A zarándoklat a csángóföldi Klézséről indul, érinti Pusztinát, Gyimesbükköt, Gyimesközéplokot, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt, Segesvárt, Aradot, majd augusztus 18-án éri el Szegedet, ahol Kiss-Rigó László szeged–csanádi katolikus megyés püspök fogadja a menetet. A zarándokok másnap Ópusztaszeren megtekintik a Feszty-körképet, majd Lakitelken találkoznak Lezsák Sándorral, a Nemzeti Fórum elnökével, az Országgyűlés alelnökével. A zarándokok augusztus 20-án Székesfehérváron részt vesznek a hagyományos ünnepi szentmisén és ünnepi körmeneten, majd a Nemzeti Emlékhelyen megtekintik Szent István szarkofágját. A következő napon a Parlamentben fogadja a zarándokokat Kövér László házelnök. Az Országház és a Szent Korona megtekintése után a zarándokok a Szent István-bazilikában tisztelegnek a Szent Jobb előtt. Nagy Sándor kiemelte, hogy a csángó zarándoklatot Csíksomlyó mintájára szeretnék hagyománnyá tenni, évente megismételni.
