Módosították a referendumtörvényt
Sürgősségi rendelettel módosította a kormány tegnap este a népszavazási törvényt: eltörölte az államfő leváltásához előírt szavazati arányt. Eddig a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségére, szám szerint mintegy kilencmillió támogató voksra lett volna szükség az elnök elmozdításához.
A Ponta-kabinet tegnap esti rendkívüli ülésén sürgősségi rendelettel eltörölte ezt a küszöböt, így az urnákhoz járulók több mint felének szavazata is elegendő egy sikeres népszavazáshoz, függetlenül attól, hányan vesznek részt a voksoláson – közölte Mircea Duşa, a parlamenti kapcsolatok minisztere. A sürgősségi rendelet azonnal hatályba lép.
Figyel az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság szoros figyelemmel követi a romániai belső helyzet alakulását, de egyelőre nem kíván kommentárt fűzni az ottani fejleményekhez – jelentette ki az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Olivier Bailly elmondta azt is: a fejleményekkel kapcsolatos észrevételeit a bizottság minden bizonnyal belefoglalja abba a jelentésbe, amely a tervek szerint még ebben a hónapban megjelenik az uniós csatlakozás utáni előrehaladást egyes területeken ellenőrző mechanizmus keretében.
Tiltakozások a fővárosban
Körülbelül kétezer ember gyűlt össze tegnap a fővárosi Forradalom téren a Szociál-Liberális Szövetség elleni tüntetésen, a résztvevők feliratokat emeltek a magasba, amelyeken az állt: Ponta mondjon le, Védelmezem az alkotmánybíróságot. A Demokrata Liberális Párt a jogállam védelmében és az SZLSZ „visszaélései és jogsértései” ellen hirdette meg a tiltakozást. A bukaresti Egyetem téren is összegyűlt néhány száz ember, ők Traian Băsescu államfő ellen tüntettek.
Újra kell gombolni a kabátot
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke szerint felül kell vizsgálni az Európai Unió, de Románia intézményrendszerét is – a politikus úgy fogalmazott: mindkét esetben „újra kell gombolni a kabátot”. Az RMDSZ volt elnöke a marosfői EU-táborban felidézte: az erdélyi magyarságnak hatalmas elvárásai voltak az európai integrációval szemben. Mint mondta: a kilencvenes évek elején jelentős európai támogatást is sikerült szereznie az erdélyi magyar közösségnek, 1993-ban az Európa Tanács részben magáévá tette az RMDSZ által benyújtott memorandumot, és Románia csatlakozása feltételéül szabta az államosított ingatlanok restitúcióját és az anyanyelvű oktatás megteremtését. Mára azonban az Európai Unió „megtorpant”, és „a szőnyeg alá sepri” az etnikai kérdéseket, emiatt számos nemzeti probléma „fortyog a hamu alatt”. Markó Béla megemlítette: ma szkeptikusabb az általános európai értékek romániai meghonosítása és a demokratikus intézményrendszer konszolidációja tekintetében, mint két-három évvel ezelőtt.
