Ősi metángáz áramlik a légkörbe

2012. július 11., szerda, Magazin

Évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az olvadó Északi-sarkvidék területén – figyelmeztetnek a kutatók.
 

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az ősi gáz kiáramlásának jelentős hatása lehet a klímaváltozásra. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi klimatikus változásokban is a második legkártékonyabb tényező. Légköri koncentrációja néhány évnyi stabilitás után mindig növekszik. Világszerte számtalan természetes, illetve ember által előidézett forrása létezik: a szemét bomlásakor keletkező metántól kezdve egészen a kérődző állatoktól származó gázkibocsátásig – olvasható a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldalán (www.bbc.co.uk).
E változó források visszakövetése bonyolult feladat. A fairbanksi Alaszkai Egyetem (UAF) egyik szakembere által vezetett legutóbbi északi-sarki vizsgálat során azonban a kutatóknak sikerült azonosítaniuk az évezredes jégfogságból felszabaduló gázt, méghozzá a metánmolekulák szénizotóp-arányainak elemzése révén. A levegőből és a talajon végzett vizsgálatok során a kutatók mintegy 150 ezer metánkiáramlást észleltek Alaszkában és Grönlandon a jégtakaró pereme mentén elterülő tavakban. A helyszínen gyűjtött minták tanúsága szerint a források egy részéből ősi metángáz árad fel, valószínűleg a tavak alatt húzódó földgáz- vagy szénkészletekből, míg a többiből jóval fiatalabb – feltehetőleg az állóvizek növényi szerves anyagainak bomlása nyomán keletkezett – gázok jutnak a légkörbe. A metánszivárgások jelentős részét az olvadozó permafroszt – állandóan fagyott talaj – határának mentén lévő tavakban, valamint a visszahúzódó gleccsereknél található morénák és fjordok térségében észleltük – mutattak rá a szakemberek, hangsúlyozva, hogy az északi-sarkvidék melegedésével ezek az ősi gázok most a légkörbe jutnak. Amennyiben ez az összefüggés az összes többi olyan területre is érvényes, ahol az üledékes tómedreket jelenleg állandóan fagyott talaj, gleccserek és jégtakarók fedik, mint például Nyugat-Szibéria északi részében, akkor az jelentős változást fog előidézni a szénkörforgásban, amelynek súlyos következményei lehetnek a klímaváltozás szempontjából.
A északi-sarkvidék bolygónk leggyorsabban olvadó régiója, és hatalmas mennyiségű metántartalékokkal rendelkezik, amelyekből egyre több gáz kerül a légkörbe a hőmérséklet növekedésének hatására – mutatott rá a kutatók egyike. Ez azt jelenti, hogy a felmelegedés önmagát táplálja. A kutatók egy része úgy véli, hogy a folyamat hatását még jó pár évtizedig nem fogjuk észlelni, míg mások a globális felmelegedés felgyorsulásának lehetőségére figyelmeztetnek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2012-07-11: Magazin - :

Megmentett krokodilok

Több mint 3600 krokodilt mentett meg a rendőrség attól, hogy feldolgozott formában a kuangtungi éttermek asztalaira kerüljön – jelentette a Kuanghszi-Csuang kínai autonóm terület hatósága egy csempészbanda lefülelése után vasárnap.
 
2012-07-11: Riport - B. Kovács András:

Rozsdamentes burgonya 2. (Székely gazdák az unióban)

Amióta Mária Terézia királynő parancsára szélesebb körben kezdték ültetni, a burgonya alapélelmiszere lett régiónknak, és adottak lévén a számára klimatikusan és egyéb tekintetben kedvező feltételek, az is marad. Aki tehát új fajták meghonosításával foglalkozik, az az övezet egyik fő gazdasági ágazata jövőjének megalapozásához járulhat hozzá. Szabó György (képünk) uzoni nagyüzemi gazdálkodó Magyarországon kikísérletezett új fajták, az ILA és az ABA termesztésével is foglalkozik az általa művelt táblákon, mi több, beszállva a tudományos kutatásba, vegyszereket helyettesítő gombakészítményekkel próbálja meg a terméshozamokat növelni. Ezek forgalmazásában is eredményeket ért el, miként tapasztalatai más készítmények hasznára is rávezették.