Közigazgatási szempontból Homoródoklánd községvezetésének parancsaira hallgat. Neve valószínű, családnévből ered, hiszen a XV. században már itt éltek a Karácsonyok. Az alig több, mint félezer székely magyar lakta települést aszfaltozott út szeli át, műúton juthatunk el Homoródalmásra, Lövétére, Szentkeresztbányára és Szentegyházára.
Oklándra érkezve már látni, mint fehérlik a völgy felső részén a karácsonyfalvi unitárius templom. Magasan trónol a Sion-hegyen. Lám, nemcsak Jeruzsálemben van Sion-hegy, élő helynév, ismerik és használják a karácsonyfalviak. A templom a XIII. század második felében épült, a vidék értékes, helyreállított műemléke. Késő gótikus ajtókeretén az Isten bárányát jelképező domborművet és az 1496-os évszámot pillantjuk meg, falain a harcoló László király csatáit ábrázoló falfreskókat.
A falba beépített, sokat emlegetett rovásírásos kő szövegének olvasata azonban még mindig megfejtésre vár. Ráduly János szerinti: „TATÁR”. Álomszép mennyezeti kazettái 1752-ből valók, ugyanaz a szovátai Mihály Ferenc restaurálta, aki a gelencei felső templom mennyezetét. Kicsi harangját 1791-ben öntötték. Mindenütt a múlt fogad. Tornyának utóbbi renoválása alkalmával a toronygombból került napvilágra Végh Mihály papnak a korabeli történésekről 1806-ban faragott verses krónikája, amellyel megajándékozott a jelenlegi lelkész Benedek család: Benedek Mihály és Enikő tiszteletes asszony. S mert mindig magunkat szoktuk keresni, rácsodálkoztunk, hogy a templom falfreskójába 1599-ben bekarcolta nevét az a Maxay (Makay) nevű pap, aki felajtainak írta magát, miként az is meglepett, hogy orgonáját 1904-ben a brassói Csioflek testvérek javították. Ennek az adatnak felette örvendtünk, mert az Árapatakon széltében-hosszában ünnepelt család eredete érdekes múltról mesél.
A székely magyar lakosság kisebb része római katolikus. Templomuk a Kápolna-hegyen áll, és a XVIII. században épült egy régi kápolna helyén. Szárnyas oltárán két reformáció előtti szobor, amely Szent Ágostont és Szent Miklós püspököt ábrázolja, művészettörténeti emlékek. Veress Sándor Levente Rómá­ban is tanult plébánossal több alkalommal volt szerencsénk találkozni, földiként tartjuk számon, mert bölcsőjét Uzonban ringatták.
E sorok íróját szerencse is kísérte útján, a Homoródok mentének két értékes leírására lelt: Jánosfalvi Sándor István volt árkosi, majd karácsonyfalvi unitárius pap még Orbán Balázs előtt, 1839 és 1858 között született kézirata (Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, Kolozsvár, 1942 és Székelyudvar­hely, 2003) és egy teljesen friss útirajz, szerzője Mihály János lövétei történész (Gyalogosan a két Homoród mentén, Székelyudvarhely, 2010).
Vajon járt-e a Homoródok vidékén Erzsébet magyar királyné? – kérdezte a tiszteletes asszony. Az unitárius templom cintermében ugyanis ott áll egy Erzsébet-emlékmű. A néhai lelkész, Nagy Sándor emlékére állíttatták fiai 1904-ben. Az a Hargitai Nándor tervezte, akitől Sissi halmágyi mellszobra is származik.
Karácsonyfalva nevezetessége a Dungó fürdő is. A szarmata korú képződményekből feketés sós-lúgos, kevés szén-dioxidot is tartalmazó, tőzegiszapos gyógyvíz bugyog fel, melyet hajdanában egy helyi feredőben használtak. Öt évvel ezelőtt, akárcsak tavaly a bodoki Sütei-feredőt, a székelyföldi fürdőépítő kaláka révén jelentős segítséggel ezt is felújította a fiatal budapesti építészhallgatók csoportja és az Ars Topia Alapítvány.
A karácsonyfalviak méltán büszkék szelídgesztenye-ültetvényükre is, amely időnként művésztáborok színhelye. Névadója, egykori gondozója néhai Kelemen Lajos unitárius kántor-tanító, akinek emlékére Török Attila vargyasi fiatal faragó készített kopjafát (2008), bejárati székely kapuján pedig Mikes Kelemen-idézet olvasható. Nincs hát mesze Karácsonyfalva Három­széktől azért sem, mert Béla Albert helybeli faragó kertjében Dózsa György szellemét megidéző, fából faragott emlékoszlop áll.
A falu mindennapjairól, művelődési életéről Balázs Enikő tiszteletes asszony elmondta: 2004-ben megalakult a Dungó Kulturális Egyesület, egyik fő célja a régi hagyományok megőrzése, ápolása és megismertetése a fiatalsággal. Ezek egyike a hagyományos farsangi lakodalmas, amit népviseletbe öltözött gyermekek játszanak el: kikérés, násznép, felvonulás stb. A nagy sikerű hagyományos lakodalmas közebéden a szülők és a felnőttek is részt vesznek. Az egyesület szervezi minden év október első szombatján a szelídgesztenye-fesztivált, ahol bóvliknak-giccseknek nincs helyük, inkább helyi készítményeknek, kézművesmunkáknak, kézimunkáknak. A közművelődési munka elismeréseként az egyesület megkapta az Udvarhelyszék kultúrájáért díjat. A lelkész házaspár nevéhez kapcsolódik a falugondnoki szolgálat megszervezése (betegek, a máshol tanuló diákság hétvégi hazaszállítása stb.). Erre a célra gépjárművet szereztek, s próbálják pótolni a település szolgáltatás- és intézményhiányából eredő hátrányait.