A Kis-Homoród völgyének történelmi települése, megyénkkel közvetlen határos. Nevét főleg a Vargyas-patak szurdoka, annak barlangvilága tette ismertté távolabbi vidékeken is.
A Dél-Hargitát járó turista gyakran találkozik almásiakkal, akik nyári szállásaikban laknak szénacsinálás idején. Erdőfüléből indulva a Kossós borvíz felé, Farkasmezőnél, melynek tulajdonjogáért sokat pereskedtek, hirtelenjében már Hargita megye területén találjuk magunkat. Háromszéken számos almási család lelt otthonra, még találkozót is tartottak itt.
Almás nevének hallatán jeles régi személyek nevei bukkannak elő: Jánosfalvi Sándor István a Homoródok vidékét bebarangoló író, unitárius pap, Fekete István mérnök, aki már a XIX. század derekán feltérképezte az Almási-cseppkőbarlangot, térképét a barlangot meglátogató Orbán Balázs közölte. Szomszédolásunk során elsőként az unitárius parókiára kopogtattunk be, sejtve, hogy a lelkész egy csokorba tudja foglalni azt, amit olvasóinknak tudni kell erről a régi és jeles településről. Csete Árpád tiszteletes ezernél kevéssel több unitárius lelket tart nyilván, a lakosság száma jelenleg 1330. Az unitáriusok mellett római katolikusok és kisebb számban reformátusok is élnek a községben. A katolikusoknak saját templomuk is van, pedig a kisközösség a homoródkarácsonyfalvi anyaegyház filiája. Időnként földink, Veress Sándor uzoni származású plébános misézik itt. Látogatásunk idején is éppen sepsiszentgyörgyi csoport javította a késő barokk unitárius templom fedélzetét. A tiszteletes tavasszal érkezett vissza Amerikából, ahol felkereste testvéregyházukat Maryland állam fővárosában, Annapolisban. Erről a kapcsolatról bővebben olvastunk az Almási közélet című, negyedévente megjelenő közéleti lapból, melynek felelős kiadója éppen a község tevékeny polgármestere, Rigó Mihály. Friss információkra bukkanhatunk a településről a lövétei Mihály János helytörténész könyvében, akinek tavaly új kiadásban jelent meg Gyalogosan a két Homoród mentén című sikeres útirajza. Zárva találtuk azonban homoródalmási lakását Oláh Sándornak, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja alapító tagjának és munkatársának, aki számos közérdekű tanulmányt közölt a székelyföldi életformaváltásról és a cigány–magyar kapcsolatokról, a falusi térségek újabb gazdasági-társadalmi változásairól, az 1989 utáni elszegényedési folyamatokról, Székelyföld peremvidékének felette izgalmas etnikumközi kapcsolatairól.
„Ez nekünk szívet dobbantóan szülőhely, szinte a bölcsőringatás ritmusában mozdulhat a nyelv valami bölcsődal-félére: Homoródalmás, a többi más. Így vall Szabó Gyula író, aki itt született 1930-ban, itt járt elemi iskolába, sok írása kapcsolódik szülőfalujához. Kolozsváron hunyt el 2004. december 21-én. A homoródalmási unitárius templomban az egykori osztálytárs, dr. Sebestyén Gyula szakorvos búcsúztatta, szülőfaluja temetőjében helyezték örök nyugalomra. Szabó Gyula-emlékszoba nyitását tervezi a homoródalmási önkormányzat. Erre a célra megvásároltak egy öreg házat, amelynek gerendáján az építés éveként 1645-t jelölte meg az építtető, az egyik legrégebb álló falusi parasztháznak számít Erdélyben. Másik szobájában kis állandó jellegű helyi kiállítás kapna helyet, benne az egykori almási élet mindennapi használati tárgyaival. Szabó Gyula nevét felvette a község művelődési háza.
Tizenegy év múltán ismét alkalmunk nyílt ellátogatni az almási temetőbe. Itt nyugszik Varga Ferenc szabédi származású unitárius iskolamester, népi verselő, aki Orbán Balázs idegenvezetője volt, amikor a legnagyobb székely meglátogatta a Vargyas-patak völgyét és a Homoródalmási-barlangot. Varga Ferenc nevezte el a legnagyobb magyarról, Széchenyi Istvánról a szurdok magas sziklatornyát, amit ma is Széchenyi-szirtként ismerünk. Síremlékén ez olvasható: E sír éje fedi a Varga Ferenc 45 évig. h. almási tanító porait. Született 1800. Meghalt 1872. aug. 28. A tanítványok hálás tiszteletük jeléül emelték a feledhetetlen jó tanítónak. Legyen az igazak emlékezete áldott. A régi jó iskolamesterről Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztünk 1991-ben a 200. Széchenyi-évforduló alkalmával. Ebben a temetőben nyugszik az egykori jeles sepsiszentgyörgyi sebészorvos, dr. Szabó Vilmos is. Csete tiszteletes elmondta, hogy tervezi a helybeli temető átkutatását, feltérképezését, amihez helyi és magyarországi fiatalok segítségét venné igénybe ezen a nyáron.