Ezzel párhuzamosan alkotásai egyre konceptuálisabbak, testetlenebbek, személytelenebbek és szociálisan érzékenyebbek lettek.” – állapítja meg értő elemzője, Sturcz János. Ez ún. „tunning”-festményeire és kis szobrocskáira egyaránt jellemző.
Második. Az utóbbi években – és erről a Magmában kiállított számtalan festménye meggyőz – a művész érdeklődése a vasárnapi festők, a giccsmajszterek, a dilettánsok művei felé fordul, kijavítja, restaurálja, esetenként stilizálja a többnyire tájképeket, új és új jelekkel látja el a talált festményeket, beléjük is fest, kibillenti őket eredeti állapotukból, új és új jelentéstartalmakkal látja el, párbeszédet folytat velük. Jellemző módon önmagát „restauráló hivatalnokként tünteti fel, meghagyja az egykori festmények szerzőinek szignóit, ahol ilyen nincs, kitalál neveket. Benépesíti univerzumát talált „tunning”-festményeivel, a giccs kifordul önmagából, jelentést találnak a legtöbbször rettenetes állapotban lévő „eredeti” művek – de hiszen Elekes párbeszédének fő és kikerülhetetlen kérdése, hogy vannak-e ilyenek? A művészeti alkotást folyamatként fogja ugyanis fel.
Harmadik. Sturcz azt is elmeséli, hogy „a történet 2003. január 18-án a véletlennel kezdődött, amikor az utcán, egy autó kereke mellett talált egy teljesen szétszakadt festményt”. Ér­de­kes­nek találta, hazavitte, retusálta, részint újrafestette, de az eredeti szakadást sem tüntette el, s mivel a kép Tisza-parti ladikokat ábrázolt, evező nélkül, a szakadt részbe evezőket festett bele, egészen más, abszurdabb irányba mozdítva el az eredeti kép jelentését. S ezzel beindult a folyamat. Az eredmény a Magma kiállítótermeiben látható.
Negyedik. Elekest mind­ég is, már marosvásárhelyi működése alatt is élénken foglalkoztatta a műalkotás mibenléte és folyamata, kapcsolata a korral, amelyben születik. Másik nagy ötlete a Barbie-babák megjelenése. Ere­de­tileg egy pincehelyiségben állította ki az erősen megvilágított kilenc Barbie-babából álmodott múzsát és Apollót (egy Batman-babából alakította ki). Tizen­egyedikként megjelent egy ördögöt ábrázoló bizarr üveglapra menekített metszet.
Ötödik. Nem mindennapi körkép jelenik meg a gipsszel átalakított és múzsákként megjelenő Barbie-babákkal – Elekes gondosan eltünteti a rájuk tapadó mocskot, szemetet; nagyrészt guberálók szerezték neki a szemétből – és visszakapcsolja a klasszikus műalkotásokhoz, meg­­hagyva hihetetlenül elbaltázott formáikat. A Barbie-babák puszta léte, kinézete is fokozatosan elhülyülő korunkat jellemzi.
Hatodik. A Barbie-múzsák mérete hideglelősen megegyezik a görög kerámiaszobrocskák, a tanagrák és azok római megfelelői, a Vénusz- és Her­ku­les-szobrocskák méretével, de gipsz­bevonatuk utal az egyip­tomi sírokban talált, gipszbevonatú és festett, a halottakat a túlvilágon szolgáló, ún. szolgaszobrocskákra is. Az allúziók, az idé­zetek, a rámutatások felfejtése külön tanulmány tárgya lehetne.
Hetedik. Alig olvasható felírás is jelzi, hogy kik is ők, a múzsák, kezükben tartott eszközök révén is azonosíthatóak. Rejtvényeket kínálnak így a szobrocskák a nézőnek. A Barbie-babák elképesztő méreteit meghagyva, mégiscsak gyönyörű, fiatal lányokként jelennek meg a tudományok és a művészetek pártfogói. Euterpé, a lírai költészet istennője fuvolával, Clio, a történelemtudományok ihletője papirusztekerccsel, Thália, a komédia múzsája álarccal, Erato, a szerelmi líra pártfogója kitharával, Uránia, az égbolt és a csillagászat fenséges istennője a glóbusszal stb. Batman, Apolló meg­felelője varázsvesszővel, ami a művészet végtelen lehetőségeire is utal, csakhogy ez a „varázsvessző” hurok formáját ölti, így a művészetre leselkedő veszélyeket is példázza. S ez a hurok látszik a XVII. századi metszetről üvegre átrajzolt vörös ördög mancsában is. A kör bezárul. A játékbaba-múzsák pedig megkezdik velünk s asszociációnk sötét mezőin végtelen dialógusukat. Nem lehet kitérni kérdésfelvetéseik elől.
Emlékraktár címmel emlékezetes fotó-, tárgy-, xerox-kollázst állított ki Elekes Károly 1981-ben az első Médium Fesztiválon. Azóta eltelt három évtized, és saját emlékraktára mások átfestett, átalakított, restaurált, stilizált festmény- és szoboremlékeivel gazdagodva vált igazi útvesztővé.