„A válogatott azt jelenti, hogy tíz játékos közül nyolcat ad az RMDSZ, egyet az MPP és egyet az EMNP, és ezt hívják a Magyarok Szövetségének” – magyarázta. Szász a júniusi önkormányzati választásokon elért eredményekből indult ki, amikor szerinte az RMDSZ 81 százalékos, az MPP 10 százalékos, míg az EMNP 9 százalékos támogatottságot szerzett az erdélyi magyarság körében – úgy véli azonban, hogy ilyen jó helyzetben sosem lesz többé az RMDSZ, mert legközelebb a jobboldalban több bölcsesség lesz, és idő kérdése, hogy az MPP és az EMNP mikor fog egyfajta jobboldali koalíciót létrehozni. Az MPP elnöke szerint a megalakítandó választási szövetséghez a mintát a Szlovákiában létrehozott Magyar Koalíció Pártja szolgáltatja, de hasonló elnevezést nem ajánlatos használni Romániában, nehogy vitát ger­jesszen arról, hogy ötszázalékos vagy (a pártkoalíciókra érvényes) nyolcszázalékos parlamentbe jutási küszöböt kell majd átlépnie. Az új szervezetet akár Erdélyi Magyarok Szövetségének (EMSZ) vagy Romániai Magyarok Szövetségének (RMSZ) is lehetne nevezni, de nem RMDSZ-nek. „Akár azt is meg lehet fogalmazni, hogy a Ma­gyarok Szövetsége legyen az egyetlen politikai keret valamennyiünk politikai cselekvésére. Ez akár azt is jelentheti, hogy a három párt szövetségre lép, a Magyarok Szövetsége jogutódja lesz mindhárom pártnak, és föl lehet állítani azokat a játékszabályokat, amelyekben minden értékrend, minden politikai közösség megtalálja a maga mozgásterét” – vélekedett. Szász szerint az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy eldobja azt a 80 ezer voksot és az általuk megszerezhető parlamenti helyeket, amelyet az MPP és az EMNP szavazótábora hozhat. Az MPP elnöke konkrét együttműködési ajánlatával jövő hét elején kívánja megkeresni a másik két magyar párt vezetőit. A felfüggesztett államfő leváltásáról kiírt népszavazás ügyében az MPP azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy – a felfüggesztés módszere miatti tiltakozásul – ne vegyenek részt a július 29-i referendumon.