A szervezet Európában él­ünk című, 14. éves jelentését értékelve kifejtette, hogy a célok is azonosak a kormány és a külföldi cégek között: növekedjen a gazdaság, jöjjenek létre új munkahelyek, csökkenjen tovább az államadósság, maradjon fenn a fiskális fegyelem, növekedjen a versenyképesség, és javuljon az ország képe, hírneve.
Az eszközöket, bizonyos intézkedéseket illetően eltérhetnek a megközelítések, vélemények, de az elvek tekintetében is egyetértés van a kormány és a külföldi vállalatok között. „Ebben a helyzetben, amikor a világ, maga Európa is bizonytalan és kiszámíthatatlan, különösen fontos, hogy kiszámíthatóak, áttekinthetőek legyünk, és bízzunk egymásban” – mondta a miniszter. Úgy vélte, ha közösek az értékeik, érdekeik, céljaik és elveik, együtt kell működniük.
A gazdasági válsággal kapcsolatban kiemelte, a jelenlegi helyzetnek két kimenetele lehet: vagy az egész integráció bajba kerül, és az elmúlt 50–60 év sikertörténete véget ér, vagy „felgyógyul és megerősödve megy tovább” az EU. Közép-Európának és Magyar­országnak is az áll érdekében, hogy az Európai Unió maradjon egységes, lépjen túl a válságon, és megerősödve haladjon tovább az integráció – hangsúlyozta Martonyi János. Támogatják az eurózóna erőfeszítéseit, hogy problémáit saját eszközeivel oldja meg, de nem szeretnének falat építeni az euróövezet és az azon kívüli országok közé, nem épülhetnek ki maradandó törésvonalak. Ha mégis többszintű Európa alakulna ki, Magyar­országnak minden szempontból az európai fejlődés centrumába kell tartoznia – vélekedett. Mint mondta, a következő hónapok fontos fejleményeket hoznak az unióban, s a felmerülő kérdések megoldásában Magyar­országnak szerepet kell vállalnia.
Az EU/IMF-tárgyalásokra utalva Mar­tonyi azt mondta: fontos tárgyalások indultak, és ezek eredményessége nemcsak magyar, hanem európai érdek is.

Uniós források
Csak együtt, összefogva lehet elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását – hangsúlyozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke csütörtökön az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző rendezvényen Budapesten.
Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az 5. helyen áll. Petykó Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2007–2013 között Magyarországnak 8209 milliárd forint áll rendelkezésére, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás.
Jelenleg 130 területen 1700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Az idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében mintegy 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat – mondta Petykó Zoltán. Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6283 milliárd forint, és 2720 milliárd forintot fizettek ki.
Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett. Szerinte van rá esély, hogy 2015 végéig Magyarország minden operatív programnál 100 százalékban felhasználja az európai uniós forrásokat.

Gúzsba kötve kell táncolni
Teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét, mert ha az nem működik megfelelően, nincs magyar fejlesztéspolitika – mondta Orbán Viktor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség csütörtöki budapesti rendezvényén, az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozáson. Kije­lentette azt is: „Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben semmilyen kompro­misszumot nem fogadhatunk el.”
A miniszterelnök szerint ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez az EU-s pénzekre: „én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék”. Orbán Viktor ezért köszönetet mondott azoknak, akik mindennek ellenére is pályáznak.
A megörökölt pénzlehívási rendszer miatt, amelyet egy „őrült kafkai elme” gondolt ki, és érdemes is lenne őt egyszer megkeresni, „gúzsba kötve kell táncolnunk”, ám ez nem ad felmentést a kabinetnek – fejtette ki, hozzátéve, hogy gyorsításokkal, reformokkal „valahogy elvánszorgunk vele” 2013-ig, de utána, 2013–2014-től a kormány létrehoz egy, „az emberi elme számára felfogható módon működő új rendszert”.

Sikeres találmány
A Széchenyi-tervre rátérve a kormányfő azt mondta, ez a program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001–2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyar­or­szágot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított Széchenyi-terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni. A lezárt beruházások pedig Magyarország megújulásának zászlóshajói – fogalmazott, hozzátéve, hogy az NFÜ-höz percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.
A magyar gazdaság állapotáról szólva Orbán Viktor arra mutatott rá, hogy míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Az ország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van – mondta, hozzátéve: utóvédharcok persze mindig voltak, és lesznek most is. Végül kitért arra is, hogy a kormány „pezsgőbontás helyett” kidolgozta „az első európai” munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban – mint megismételte – nagy nyomásra számít.