A papolci magyar közösség életében az utóbbi hetek legjobb híre, hogy újból van állandó református lelkészi szolgálat a faluban. Nyolc hónap bizonytalanság után – mely Bartos Károly lelkész Komollóra való távozásával kezdődött – Váncza Lajos tiszteletes vállalta magára a papolci közösség lelkészi munkáját.
Pályázathirdetésből szerzett tudomást a megüresedett állásról. Előző állomáshelye a Kolozsvártól alig nyolc kilométerre fekvő Magyarlóna, ahol 1200 fős egyházközség lelki és egyházi bajaival kellett foglalkoznia. Személyes okok miatt is döntött úgy, hogy elhagyja Magyarlónát, holott az ottani lelkészi állás sokak számára tűnt vonzónak.
Meglepő a lelkesedés, a szeretet, amivel fogadták – mesélt első papolci élményéről. A parókia és környéke rendben, és ez Váncza Lajos számára rendkívüli jelentőségű. Korábban szolgált olyan helyen, ahol a paplak egyetlen szobáját lehetett használni, ott kellett élnie négytagú családjával, ott kellett fogadnia a híveket is.
Három hét, amióta Papolcra érkezett, rövid idő ahhoz, hogy kitapintsa az egyházközség érverését, hogy meglássa, mi is a tennivalója. Ellenben egy dolgot máris érez: jó presbiteri közössége van Papolcnak. Mindenképpen folytatni szeretné elődjei munkáját, főképpen fellendíteni a közösségi életet. A fiatalokkal kell elsősorban többet foglalkozni, hiszen ők jelentik a jövő gyülekezetét – jelezte érdeklődésünkre.
Lónán a hívek számára kirándulásokat, kulturális jellegű megmozdulásokat szervezett – például Kiss Manyi-emlékszobát rendeztek be, könyvbemutatót hozott össze. A fiatalokkal kötetlen hangú ifjúsági bibliaórával próbálkozott, sajnos, kevés sikerrel – mesélt korábbi életéről. Papolc tekintetében elődjeitől azt hallotta: a székely gyülekezet nem igazán templomba járó. Viszont lelkész kell a faluba. Számára most a legfontosabb megszokni és megszeretni a papolci hitközösséget. „Kiléptem a lónai komfort környezetéből, az Úrra bíztam magam, és biztosan feladat vár rám. Járjanak templomba, ez minden vágyam” –fogalmazott az új lelkész.
Véle együtt érkezett Papolcra felesége, Enikő Erzsébet és két fia, az ötéves Balázs és a tizenkét éves Manassé. A kisebb fiú Papolcon fog óvodába járni, a tervek szerint itt végzi majd az I–IV. osztályt is. Testvére kovásznai iskolában folytatja tanulmányait. Váncza Enikő ugyancsak lelkészi tanulmányokat végzett, egyelőre a kántori szerepkört tölti be. Munkájára igényt tartanak a helyi nőszövetségnél is – ha egyelőre nem is hivatalosan, de neki ajánlották az elnöknői tisztséget.
Választás után, útépítés előtt
A helyhatósági választásokon jól szerepelt Papolc, négy képviselőt sikerült bejuttatniuk a Zágon községi tanácsba. A román közösséget két SZLSZ-tag képviseli, a magyarságot az RMDSZ-es Kelemen Gyula és Nagy Károly.
Nagy előnnyel nyertük meg a választásokat, így folytathatjuk a megkezdett munkát – jelentette ki határozottan Kelemen. Nem tervezgetnek, azonnali kezdéssel álltak munkába. Felújították a tanács épületét, vizet vezetnek, csempéznek, új, ügyféfogadó irodát alakítanak ki – egyszóval kényelmesebbé teszik a papolciak számára a községházával kapcsolatos ügyek intézését. Az orvosi ellátást a Zágonból hetente kétszer jövő Beder Boglárka biztosítja, a rendelő a közbirtokosság székhelyén található. A víz- és csatornarendszer kiépítése többéves vágya a papolci közösségnek. A tervek készen, ám a politikai változások, kormányváltások miatt egyelőre késik a kivitelezés. „Bízunk a képviseletünkben, lássuk, mennyire tud segíteni az RMDSZ” – mondja Kelemen.
Jó hír, hogy elkezdődött a Papolc–Kommandó út teljes feljavítása. Nagy értékű munkáról van szó, egyelőre a kivitelező cég kövez, hogy saját gépeit tudja a helyszínre vinni. Később átereszeket, hidakat építenek, támfalakat húznak fel. Minden bizonnyal kitűnő út készül el, s ezt mások is ki szeretnék használni. Már korábban elhangzott, ide kívánnák terelni a Kommandó–Kovászna útszakaszról a teherforgalmat, hogy felszabaduljon a Tündérvölgy. Erről szó sem lehet, a papolciak nem fogják engedni, hogy a falu utcáit terheljék a fás autók – szögezte le rögtön a képviselő. Kis József polgármesternek ugyanez a véleménye. A túlterhelt fás autók nemcsak az utakat tennék tönkre, veszélybe kerülnének a szűk utcák házai is. Ha mégis mindenképpen Papolc felé akarják elterelni a teherforgalmat, akkor építsenek terelőutat, amely elkerüli a települést. Erre helyi forrásból nincs lehetőség – mondja az elöljáró. Ha elkészül az út, a tündérvölgyi mintára itt is útadót fognak bevezetni a tehergépkocsik számára, viszont a helyieknek ebben is előnyük lesz – tette hozzá Kelemen Gyula.
Megmozgatni a fiatalokat
A focipálya melletti öltözőt fürdővel bővítették, épp most rakják a csempét. A helyi csapat tavaly a IV. liga negyedik helyén végzett, idén ezen javítani kívánnak – mondja Kelemen, aki maga is focizott fiatal korában. Az edzői munkát a Brassóból érkezett Marius Filip végzi. Eddig meg vannak elégedve vele, de az igazi elszámolást az idény befejezése után lehet megejteni. Rossz hír, hogy a csapatban csupán két helybeli játszik, a többiek idegenlégiósok. Az elvárások nagyok, a közönség minél jobb játékot akar, erre nincs elégséges helyi erőforrás. Még az ifjúsági csapatot sem tudják papolciakból felállítani. Amellett, hogy kevés a gyerek, sokan nem is akarnak sportolni. Nincs kedvük, más dolguk akad, fontosabb a számítógép. „Amikor én fociztam, gyalog mentünk Zágonba edzeni, utána gyalog jöttünk haza. Meccsek után még egy üdítő sem járt, a mostani fiatalok pedig követelőznek, igényeik vannak” – szűrte le a következtetést Kelemen Gyula.
A csapatot nehéz fenntartani. A tanács, vállalkozók mellett az Imreh Albert Közbirtokosság is hozzájárul anyagiakkal. A közbirtokosság jó körülmények között végzi munkáját. Elnöke Igyártó Gábor, több mint három és fél ezer hektáron gazdálkodnak. Tavaly 150 lej fölötti jutalékot osztottak hektáronként a tagoknak. Egy pályázattal erdősítésre kértek vissza nem térítendő támogatást, ám a követelmények változásával nem mertek belevágni. Kár, mert a jelentős pénzösszeg mellett a helyiek időszakos munkalehetőségtől is elestek a helyiek.
A korábbi években a művelődési életet Nagy Éva mozgatta. A kultúrházat is vezette, ám amióta a zágoni tanácsnál dolgozik, sem ideje, sem ereje önkéntes kultúrmunkára – vallotta be érdeklődésünkre. Pedig korábban a Liliom néptánccsoport eredményes volt. A református vegyes kar legutóbb Tamásfalván a Kálvin-napok rendezvénysorozaton lépett fel Márton János zágoni kántortanító vezényletével. Most is lennének fiatalok, akik vállalnák: járnának próbára, így feltétlenül szükség van valakire, aki önkéntes munkával vállalja a csoport újraindítását. A labda fel van dobva, lássuk, kerül-e Papolcon legény – vagy leány – a gáton, aki elkapja?
Pert nyertek a fűrésztelepesek
A papolciak egyik állandó jövedelme a havonta kapott tejpénz. Négy hónapja azonban ettől is elestek, nincs, hová leadniuk a tejet. Akinek van lehetősége, a zágoni csarnokba viszi, mások az állatokkal etetik fel. A tejcsarnokot Bartolomeu Timaru vezette, saját portáján adott helyet a Covalact átvevő központjának. Azonban miután javadalmazását fél normásra csökkentették, felmondott, bezárta a csarnokot. Legalábbis az egy-két tehenes gazdák előtt. Saját tejtermelését és még néhány nagyobb tejes gazdáét most is összeszedi ugyan, de a nagy tömeg számára nem biztosítja a szolgáltatást. A helyzeten az önkormányzat próbál változtatni: a tanácsháza épületében önálló tejcsarnokot építenek. Ezután nem történhet meg, hogy a csarnokos felmondásával az átvevő is bezár. Alkalmazott mindig kerül, még ha részmunkaidőre is.
A papolci nagyobb vállalkozások java része fakitermeléssel és a fa elsődleges feldolgozásával foglalkozik – öt cég működik ebben az ágazatban. Kitermelendő fából nincs hiány, aki jól gazdálkodik, meg tud élni belőle, de gyorsan meggazdagodni nem lehet – mondja Nagy Károly, aki gattert működtet. A szálfa értéke 70–100 lej körül mozog, minőségtől, a vágtér helyétől, mennyiségtől függően. Ha jó fűrészáru készül belőle, el is lehet adni, lehet belőle fizetést adni, törleszteni a nyersanyag árát, állami járulékokat, adót fizetni. Ez utóbbi tételek nagyon fontosak, ha valaki elmulasztja a törlesztést, a liciteken sem vehet részt – jegyzi meg Nagy Károly.
Tavaly az ellenőrző szervek átfogó vizsgálatot indítottak Papolcon és Zágonban. Nyolc-tíz autóval, rajtaütésszerűen szállták meg a fűrésztelepeket, aprólékosan átvizsgáltak minden papírt, az utolsó forgácsot is felleltározták. A raktáron lévő faanyag felmérésénél azonban tévedtek. Ahelyett, hogy a farönköket darabonként mérték volna meg, átlagos számítást végeztek, egész fahalmokat mértek fel egyszerre. Ebből eredően nagyon sok eltérés adódott a papíradatok és a felmért fa mennyisége között. Az ellenőrök szemrebbenés nélkül osztották a tízezer lejes büntetéseket, az általuk többletnek látott fát sok helyen el is kobozták. A szemfüles vállalkozók azonban nem nyelték le a büntetéseket, a jogtalan fafelmérésre hivatkozva megfellebbezték a bírságokat, és nyertek az állammal szemben.
