Az őrület, ami a szokatlan hőségnél jobban elragadja a hazát, vasárnap este végre véget ér. Vagy így, vagy úgy, de valami más kezdődik. Nem akartunk jósolni, a végeredmény mégis szinte biztosra vehető: ha a lakosság fele nem járul az urnák elé, a népszavazás érvénytelen, s minden marad a régiben.
Azaz továbbra is éles pártpolitikai csatározásokra van kilátás. Ráadásul a kormánykoalíció, a tegnapi ellenzék lefejeződik. Ne feledjük, Crin Antonescu már az eldurvuló kampány elején fogadalmat tett, ha Băsescut mégsem sikerül leváltani, visszavonul a politikától. S kérdés az is, Victor Ponta meddig játszadozhat az egyre kínosabb, az egész világot bejáró plágiumvádakkal. Ezért már német miniszter, magyar köztársasági elnök is lemondott. Kikerülhetetlenül kínos kérdés, mi lesz a szocialista-liberális koalícióval vezérei nélkül, ha Ponta mégis lemond, ki lesz a miniszterelnök, és hogyan fog tudni együttműködni Traian Băsescuval, akivel csak hajbókoló kormányfőknek sikerült eddig, a szervilis Bocnak vagy az államfőre figyelő Ungureanunak. Ha valaki ellentmondott Traian Băsescunak, mint – emlékezzünk – Tăriceanu, azonnal kegyvesztetté vált, és dühöngött a két palota közötti háború.
Nyilván, az alkotmány sem tökéletes, hisz félelnöki rendszert körvonalaz, ami bizonyos jogokkal ruházza fel az elnököt. Részt vehet a kormányüléseken, s ami még ennél is elgondolkodtatóbb: a törékeny és fiatal román demokráciában egyedülálló hatalmat biztosít az államfőnek, aki ellenőrzi, vezérli a titkosszolgálatokat, politikai ellenfelei szerint ő irányítja a függetlennek tartott ügyészséget. Az alaptörvény értelmében az államelnök irányítja az ország külpolitikáját is. A román rendszer, már ezek a példák is mutatják, olyan „állat”, amilyen nincs is, a francia elnöki és a német parlamenti rendszer egyfajta hibridje, a joghézagokon át egymás elképedt arcába meredhetünk, hiszen világos, az elnöki és a kormányfői ellentétek bele vannak kódolva az alkotmányba, megsokszorozzák a konfliktusokat, s egyet nem értéskor – mint Băsescu és Ponta esetében már megtapasztalhattuk – azonnal patthelyzet alakul ki. Ezért is kellene a választások után új alkotmány, olyan, amilyen világosan dönt: elnöki vagy parlamenti rendszer-e a román, s meghatározza a jogokat és hatásköröket, kötelezettségeket, éppen az ország időnkénti működésképtelenségének megakadályozása érdekében.
De ettől még messze vagyunk. Még tart a nyári őrület.