Romániának sikerült a dobogó legfelső fokát megszereznie a támogatások összegeivel való visszaélés tekintetében. A következtetés az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tanulmányában olvasható, amelyről a Transindex számol be.
Az OLAF szerint az országban 225 esettel kapcsolatban merült fel a csalás gyanúja az uniós alapokat illetően. (A második helyen, meglepetésre, Németország végzett 168 visszaélés vizsgálatára okot adó esettel, a harmadikon Olaszország 112 ellenőrzés alatt álló pályázattal.) A romániai hatóságok szerint az esetek nagy száma részben azzal magyarázható, hogy Romániában, mint újonnan csatlakozott államban, szigorúbb ellenőrzéseket végeztek. Lothar Kuhl, az OLAF egyik munkatársa azonban másutt látja a bajok gyökerét: „A legaggasztóbb Romániával kapcsolatban az, hogy nagyon alacsony a kihirdetett ítéletek aránya a már megkezdett eljárásokban. Az eseteket, ha fel is tárják, a gyanúsítottak ritkán kapják meg büntetésüket.” Az, hogy a bűnüldöző hatóságok által leleplezett csalások elkövetői a legritkább esetben végzik a rácsok mögött, arra utal, hogy az ország igazságszolgáltatása egyáltalán nem hatékony. Romániában az uniós projektekkel összefüggő bűnvádi eljárások 73,4 százaléka nem jut el a bírósági tárgyalás szakaszába, a nyomozás csak az esetek 23,4 százalékában végződik vádirattal. Németországban ez az arány fordított, csak az ügyek 33 százalékában nem kerül sor vádemelésre, 57 százalékban büntetéssel zárulnak az esetek. Az Európai Uniótól ténylegesen lehívott támogatások aránya 4 százalék körül mozog, miközben a kedvezményezetteknek kifizetett pénz a Romániának elkülönített alapok 15 százalékára rúg.
