Eckstein-Kovács Péter, az államfő korábbi tanácsadója elmondta: környezetvédelmi szempontból ellenzi a verespataki beruházást, a nehézfémek majdani felhalmozódása miatt is. Ő maga azért távozott a Cotroceni-palotából, mert nem értett egyet Băsescuval Veres­patak ügyében, a bányaprojekt romániai ellenzői viszont más-más okokra hivatkoznak. Vannak olyanok, akik nacionalistaként azt kifogásolják, hogy kanadaiak termeljék ki a román aranyat, és olyanok is, akik a céggel kötött szerződést vitatják. Kérdésre válaszolva leszögezte, bombaként a világ szégyene volna, ha az RMDSZ miniszterei aláírják a fenntarthatatlan projektet, mint fogalmazott, reméli, „magyar kéz nem telepít ciánt Romá­niába”.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke a legnagyobb romániai korrupciós ügyként említette a verespataki bánya ügyét. „Cián atombomba intézményes telepítéséről” beszélt, így szerinte Veres­patak nem csak magyar, erdélyi és romániai, hanem európai ügy is. Szakmai kérdések mellett felmerül a politikai felelősség is, nem engedhetjük meg ennek a ciánbombának az Erdélybe telepítését – szögezte le, megjegyezve, akkor lehetünk nyugodtak, ha az ország közvéleménye megismeri a titkosított szerződést, illetve, ha a román parlament megszavazza a bányaprojekt betiltását.
Remus Cernea, a román miniszterelnök környezetvédelmi tanácsadója emlékeztetett, hogy a Ponta-kormány kezdeményezte a szerződés titkosságának feloldását, ugyanakkor megjegyezte, szerinte egy ilyen projekt nem kaphat környezetvédelmi engedélyt, a munkahely-teremtési szándék – némelyek 300, mások 500, a kivitelezők 3000 új állást emlegetnek, eközben valószínűleg néhány százról van szó – nem elegendő ahhoz, hogy minden áron megvalósítható legyen a beruházás. Cernea elmondta, a kormány újraelemzi a projektet, s a környezetvédelmi aktivista – aki egyben az idén bejegyzett Zöld Moz­galom Párt elnöke – azt is megjegyezte: Ponta többször is nyilvánosan állást foglalt a bányanyitás ellen.