Újból eltelt négy év, újból megszervezték a labdarúgó Európa-bajnokságot. Az az érzésem, hogy a focikedvelők berkeiben sokáig lesz még visszhangja ennek a tornának. Változásokat és meglepetéseket hozott, töméntelen mennyiségben. A FIFA és az UEFA között ellentétek születtek, szabálymódosítások várhatóak, és a pályán is történtek dolgok, amelyek fölött nehéz napirendre térnie annak, aki követi a mindennapos focitörténéseket.
Ez már csak afféle visszatekintés lesz így, több hét távlatából. Megvan már a győztes, mindenki megkapta már a kritikákat, lehet, immár a holland szurkolók sem gyászolják csapatukat. Visszatekintek, de még így is van, amit nem értek. Nem tudom felfogni, miként eshet ki a 2010-es vébé ezüstérmese szerzett pont nélkül? Van Marwijk ezzel búcsúzott is a posztjától, és átadta másnak a szakadék felé száguldó narancssárga szekeret. Ennyit a hollandokról!
A Robbenékkel azonos csoportban vitézkedő németek viszont magabiztosnak mondható játékkal és hibátlan teljesítménnyel jutottak tovább, a gyors halált jelentő egyenes kiesési szakaszba. Hatalmas hajtás, félelmetes játék és lehengerlő győzelmek kövezték a Nationalelf útját a végzet kapuja, vagyis az olaszok elé. Sok szurkolóban, játékosban és Joachim Löw szövetségi kapitányban is élénken égett a 2006-os olaszok elleni bukta, amiért most revansot vehettek volna. Számomra most is rejtély, hogy mi történhetett a mértani pontosságú passzokkal, a lehengerlően játszó németek hogyan tudtak ennyire összeomlani. Talán a háttérben ott volt a híres német szurkolók bizalmatlansága is. A torna előtt pár nappal készült el a felmérés, amelyből kitűnt, hogy Németországban szinte mindenki esélytelennek tartja a végső győzelmet. A tényen már nem változtat semmi. A németeket fölényesen lefocizták, és a sokak által nagyképűnek tartott, Manchester Cityben játszó szupertehetség, Mario Balotelli felrakta az i-re a pontot, mindjárt kettőt is. Ezzel ért véget a német Eb-szereplés, és a háromszoros győztesek újfent csak éremmel, kupa nélkül távozhattak – ezúttal – Ukrajnából.
A végső győzteseket mindenki ismeri, őket nem kell bemutatnom, s amúgy is csak pár gondolatot vetettem papírra azokról a csapatokról, amelyek többre voltak érdemesek, de ennyire futotta erejükből. Minden bizonnyal viszont lesz következménye az Eb-nek sok mindenben, például decembertől végre bevezetnék a videobírót is. Minden utólagos csalódottságom ellenére, köszönöm innen ennek a két országnak, Lengyelországnak és Ukrajnának, hogy otthont adtak a nagyszerű tornának, amiben minden volt, többek között 76 gól is...
KONDOR ÁDÁM