Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszteri tisztségéből hétfőn lemondott Victor Paul Dobre mentelmi jogának megvonását kéri a képviselőháztól – közölte tegnap az ügyészség, mely bűnvádi eljárást indítana ellene hivatali hatáskörrel való visszaélés gyanújával.
Ezt a többek között Ioan Rus szintén lemondott belügyminiszterrel folytatott, az ügyészség által lehallgatott telefonbeszélgetésekre alapozzák, melyekből kiderül: a Szociál-Liberális Szövetség vezetői nyomást gyakoroltak a belügyminisztériumra, hogy számukra kedvezően alakítsák át a választói névjegyzéket. Az alkotmánybíróság jövő kedden ül össze a testületbeli nézeteltérések tisztázására, a képviselőház elnöke pedig hamisítással vádolja az alkotmánybírákat, kilátásba helyezve néhányuk felfüggesztését. És ugyancsak jövő hétre az Országos Statisztikai Intézet népesség- és lakásszámlálási bizottságának összehívását kérte Mircea Duşa belügyminiszter, aki bejelentette, tárcája „csak” párhuzamos adatgyűjtést végez, nem a népszavazáskor alkalmazott állandó névjegyzéket akarják módosítani.
Nem akart börtönben megöregedni
A tegnap nyilvánosságra került lehallgatások – bár az ügyészségi dokumentumok nyilvánosságra hozását a vádemelés előtti szakaszban törvény tiltja – egyikében Victor Paul Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (NLP) – amelynek tagja – gyűlést tartott, és több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik telefonbeszélgetésből az derül ki, a Szociál-Liberális Szövetség vezetői rendelték el, hogy a belügyi és közigazgatási minisztérium vezetői „tüntessenek el” 1,6 millió személyt a választói névjegyzékből, hogy a referendum érvényes legyen. Egy Vlad nevű személy pedig azt javasolja Dobrénak egy telefonbeszélgetés során: „meneküljünk el ebből a bűnszervezetből”.
Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, ami akár eggyel is több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedvem nyugdíjaséveimet a börtönben tölteni”.
Egy harmadik, szintén tegnap nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés szerint Constantin Manoloiu, a lakosság-nyilvántartó főosztály vezetője nem vezetett fel az állandó választói névjegyzékre mintegy 470 ezer külföldön élő román állampolgárt. Manoloiu ellen már kezdeményezte a bűnvádi eljárást az ügyészség hivatali hatáskörrel való visszaélésért.
Hamisító alkotmánybírák?
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke egy csütörtök esti tévés műsorban hamisítással vádolta az alkotmánybírákat. Ezt arra alapozza, hogy az alkotmánybíróság pontosítását – mely a külföldön élő román állampolgároknak az állandó szavazói listára való felvételét tarlamazza – nem az alkotmánybíróság elnöke írta alá, és úgy tudja, a kvórum sem volt meg a taláros testületben, amikor erről döntöttek. Zgonea úgy véli, az általa hamisításnak nevezett döntésen részt vevő alkotmánybírákat fel kellene függeszteni tisztségükből, majd lecserélni őket.
Az alkotmánybírósági pontosításról egyébként Radu Stroe belügyminiszter is úgy vélekedett egy tegnapi sajtótájékoztatón, hogy az hamis. Több, alkotmányjogra szakosodott professzor szerint azonban a Hivatalos Közlönyben való megjelenés előtt ellenőrizték a pontosítás hitelességét. Radu Carp szerint csak az alkotmánybíróság jelentheti ki, hogy hamisítvány a pontosítás, a nép ügyvédje tisztségből a Ponta-kormány által leváltott Gheorghe Iancu meg arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az ügyészség vagy más illetékes bíróság nem mondta ki az alkotmánybírósági pontosításról, hogy hamis lenne, addig alkalmazása kötelező.
Csakhogy az alkotmánybírák mindenike sem tudott a pontosításról, előbb Tudorel Toader jelentette be, hogy a sajtóból értesült a pontosítás megjelenéséről a Hivatalos Közlönyben, majd Acsinte Gaspar közölte, nem konzultált vele senki a pontosításról. Tegnap Ion Predescu azt mondta, a pontosításról mind a kilenc alkotmánybírának szavaznia kellett volna, megjelenése a közlönyben „politikai döntés”. Mindezek tisztázására az alkotmánybíróság jövő kedden rendkívüli ülést tart.
Zavarkeltő népszámlálási igazolás
Mircea Duşa belügyminiszter ugyancsak jövő keddre összehívta a 2011-es népszámlálási bizottságot, hogy igazolják a népszámlálás előzetes eredményeit. Közben Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, a kormány hajlandó növelni az Országos Statisztikai Intézet költségvetését, hogy a 2013-ra bejelentett időpont előtt befejezzék az űrlapok feldolgozását. Az Országos Statisztikai Intézet vezetője, Vergil Voineagu viszont pontosított: a népszámlálás idén közölt eredményei nem pontosak, és semmi közük a Traian Băsescu leváltásáért szervezett népszavazáshoz. Mircea Duşa belügyminiszter is elismerte, a szavazólistáknak és a népszámlálás statisztikai adatainak semmi közük egymáshoz, de kijelentette, miután az előzetes eredményeket igazolják, az alkotmánybíróság bíráinak birtokukban lesz egy tájékoztató számadat. A februárban közölt előzetes népszámlálási eredmények szerint Románia stabil lakossága mintegy 19 millió, eszerint a választásra jogosultak száma 15–16 millió csupán. Elemzők véleménye azonban egyöntetűen az, hogy a Szociál-Liberális Szövetség zavarkeltést akar elérni a népszámlálás előzetes eredményeinek igazolásával, teljes bizonytalanságot a szavazók számát illetően.
Mircea Duşa tegnap tisztázta, a kormány senkit nem vesz ki az állandó szavazói névsorból, csupán a szavazók számának „párhuzamos állapotfelmérését” végzik el. Ezt annak kapcsán jelentette be, hogy a kormány egy memorandumot adott ki, melyben a prefektusokat és a polgármestereket a kilenc kategóriába sorolt lakosság (elhunytak; szavazati jogukat vesztettek; állandó külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok; állampolgárságukat elvesztők; lejárt személyazonosságival rendelkezők; lakhelyet változtatott személyek; házasság vagy válás miatt nevüket megváltoztatók; olyan lakcímre bejelentkezettek, ahol a lakhatási felület nem teszi lehetővé annyi személy tartózkodását) adatainak gyűjtésére szólítja fel, akik levételével a választói névjegyzékből azt remélik, érvényes lesz az államfő leváltására szervezett népszavazás. A Demokrata Liberális Párt vezetője, Vasile Blaga felszólította pártja polgármestereit: „nem kell részt venniük az SZLSZ veszélyes játékában”, rámutatva, nincs törvényereje annak a memorandumnak, mely alapján a Ponta-kormány bizonyos állampolgár-kategóriákat ki akar zárni a szavazólistákról.
Néppárti felszólítás
Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke arra kéri a bukaresti kormányt, késedelem nélkül adja át az alkotmánybíróságnak az általa kért szavazólistákat, megemlítve, hogy mindenféle késlekedés kérdéseket vet fel Victor Ponta valódi szándékait illetően. Tegnapi közleményében Martens megdöbbenését fejezi ki, amiért a kormány akadályozza az alkotmánybíróság munkáját. „Az alkotmánybíróság határozatait tiszteletben kell tartani; azokkal nem szabad manipulálni, és nem szabad akadályokat gördíteni eléjük” – jelenti ki az Európai Néppárt elnöke. Ugyanakkor felkéri a kormányt, sürgősen ültesse gyakorlatba az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság kérését, és vessen véget a politikai válságnak. „Mi több, politikai hovatartozástól függetlenül bármely politikust felelősségre kell vonni, aki megszegte a törvényeket” – tette hozzá az Európai Néppárt elnöke, azt sem feledve felemlíteni, hogy Victor Ponta az alkotmánybíróság döntése ellenére ment Brüsszelbe.
Hasonló tartalmú levelet küldött tegnap Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Victor Pontának, melyben felkéri, mihamarabb küldje el az alkotmánybíróságnak a testület által kért szavazói listát, hogy a talárosok végre meghozhassák döntésüket az államfő leváltásáért szervezett népszavazás ügyében, így véget vetve a politikai bizonytalanságnak.