Nem lesz a parlamenti választások előtt megegyezés az RMDSZ és a két kisebb magyar párt között – vélik a magyar politológusok. Tusványoson az önkormányzati választások eredményeit elemezték, és előrevetítették a várható jövőt is, voltak vitás kérdések, de mindannyian egyetértettek: a legnagyobb magyar szervezet számára nem létezik a megegyezés kényszere, legrosszabb esetben egy vagy két mandátumot veszíthet, várhatóan inkább vállalja majd ezt, minthogy közös listán „ellenőrizhetetlen” embereket juttasson parlamenti székhez.
Senki sem nyert
A romániai politikai helyzetkép felvázolására kolozsvári magyar szakemberek vállalkoztak. Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint az önkormányzati választások erősen barométer jellegűek voltak, az elmúlt négy év politikájára adtak választ. Látszólag tarolt a Szociál-Liberális Szövetség, és vesztettek a demokrata-liberálisok, ám ha a mostani adatokat összehasonlítják a négy évvel ezelőttiekkel, kitetszik, nem olyan nagy a különbség. Van egy nagyon erős balközép oldal, jobbközép oldalon ott egy meggyengült Demokrata Liberális Párt, de szövetségeseivel már nem is annyira erőtlen, van egy protesztpárt, a Dan Diaconescu Néppárt, amely az elmúlt húsz év történetében példátlan módon majdnem 20 százalékot ért el, s ott találjuk a politikai palettán az RMDSZ-t – magyarázta Székely István Gergő.
2008-ban az RMDSZ-szel szemben állt egy kicsi MPP, most ott egy még kisebb EMNP és MPP. A kolozsvári kutató elemzéséből az is kiderült, a néppártnak egyetlen tisztség esetében – a megyei tanácstagok listájánál – sikerült több szavazatot gyűjtenie, mint az MPP-nek, véleménye szerint ennek oka, hogy politikai projektjük népszerűbbnek tűnt, mint a polgáriaké, ám nem sikerült megfelelő jelölteket találniuk. 2004–2008 között könnyen lehetett kommunikálni, miért van szükség egy második magyar pártra, most nehezebb volt megmagyarázni, miért van szükség egy harmadikra – vélekedett Székely István Gergő, aki szerint a néppártiaknak az is gondot jelentett, hogy az ismert értelmiségiek, közéleti személyiségek, akiket szívesen láttak volna jelöltjeik között, többnyire már foglaltak voltak.
Bár mindenki sikerről beszélt, tulajdonképpen senki nem győzött. Az RMDSZ a számok szerint sikert él el, de nagyon súlyosak a veszteségek Szatmár és Maros megyében, s indirekt veszteségek is voltak, ott, ahol a Szociál-Liberális Szövetség túlnyerte magát, és nem volt már szüksége a magyar szövetségre. Az EMNP színre lépését nagy várakozás előzte meg, esetükben az lett volna a siker, ha legalább megközelítik az MPP 2008-as eredményét. Ez azonban nem jött össze, a két kis párt csak együtt tudta reprodukálni azt. AZ EMNP-nél legjobb esetben félsikerről beszélhetünk, érdeme talán, hogy nem ragadt be annyira Székelyföldre, mint annak idején az MPP. A polgáriak pedig szinte mindent elveszítettek, amit el lehetett, kivétel Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgyön például alig jutottak be a tanácsba, pedig négy évvel ezelőtt megszerezték a relatív többséget.
Nem gazdasági megoldást várnak az RMDSZ-től
Székely István, az RMDSZ főtitkár-helyettese ezúttal politológusként, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnökeként elemezte a választásokat. A román pártok eredménye egyértelműen igazolta, politikai tüntető szavazat volt, amely felülírta a klasszikus önkormányzati logikát, a kormánypártok elvesztették népszerűségüket, az emberek büntették őket az elmúlt négy év miatt. Nem így történt ez a magyar oldalon – mondotta Székely István, és erre magyarázattal is szolgált: a magyar társadalom nem makrogazdasági megoldásokat vár az RMDSZ-től, 2007-ben a szövetség készített egy felmérést, amelynek adatait nem hozta nyilvánosságra, ám amelyből kitetszett, nem valós az a mítosz, hogy az emberek elsősorban az életszínvonallal kapcsolatos gondjaik megoldását várják az RMDSZ-től, az elvárási lista első helyein az oktatás, az anyanyelvhasználat szerepel, csak ezt követi az életszínvonal, de a továbbiakban is jelentős helyen és magas arányban szerepelnek az etnikai jellegű elvárások. Székely István szerint ez a magyarázata, miért nem volt váltási hangulat a magyar közösségben, s meglátása szerint ebben tévedett az EMNP, a rendszerváltás szükségességére épített, negatív kampánya ezért nem volt eredményes.
Néppárti hibák
Ifj. Toró Tibor szociológus, a Sapientia tanársegédje elsősorban néppárti szempontból vizsgálta az önkormányzati választásokat. Ő is a négy évvel ezelőtti helyzettel hasonlította a jelenlegit, akkor nagyobb igény volt az alternatívára, és az RMDSZ is sok esetben új jelölteket indított erodálódott polgármesterei, tanácselnökei helyett, s ez vezethetett helyenként az MPP sikeréhez. Időközben azonban ezek az új RMDSZ-esek jól teljesítettek, így maradhattak, mint ahogy azok a polgári színekben megválasztottak is, akik eredményt tudtak felmutatni, de akikben csalódtak az emberek, azok pont az alternatívába vetett hitet ingatták meg – fejtette ki ifj. Toró Tibor.
A néppártiak nem mindenütt tudták szavazatra váltani szimpátiaindexüket, nem voltak megfelelő jelöltjeik, s ez nem azt jelenti, hogy nem volt jó arcuk, hanem azt, hogy a párt nem tudta meggyőzni a választókat, hogy a tervezett szerepben is jók lennének. Sok esetben üzeneteiket sem tudták eljuttatni célközönségükhöz, no meg a sajtóból az is kiderült, az EMNP leginkább éppen a sokak által kifogásolt negatív kampánnyal tudott pontozni.
Mit hoz a jövő?
Bognár Zoltán, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke elsősorban a következő időszakban várható fejleményeket vizsgálta. Nagyon sok függ attól, hogy a román hatóságok élnek-e a törvény adta lehetőséggel, és megszüntetik-e azokat a pártokat, amelyek két egymást követő választáson nem érték el az 50 000 szavazatot, de egyáltalán nem lényegtelen az sem, hogy a magyarországi jobboldal újraértékeli-e az erdélyi magyar szervezetekhez való viszonyulását. A júniusi választásokon kiderült, az RMDSZ egy nagyon erős brand, ezt még nagyon sok szövetségi politikus sem gondolta – fejtette ki. Arról, hogy mi várható a magyar pártok együttműködése szempontjából, nagyjából megegyeztek a szakértői vélemények: idén ősszel nem lesz összefogás a parlamenti választások előtt.
Székely István Gergő szerint az RMDSZ-nek semmi oka a megállapodásra, létezik és biztonságot nyújt az alternatív küszöb, de egyébként is csak egyetlen kritikus hely van, a gyergyói körzet, a legrosszabb, ami történhet, hogy elveszítik azt az egy mandátumot. A szövetségnek azonban nemcsak a képviselői száma, de a bejutott emberek minősége, fegyelmezettsége is lényeges – vélekedett. A két kis párt szeretne ugyan összefogni, de akkora erőt nem tudnak képviselni, hogy az RMDSZ-t tárgyalásra kényszerítsék.
Székely István azonban másképp vélekedik, a legrosszabb alternatíva szerint a szövetség nem egy, de két mandátumot veszíthet, s egyelőre azt sem tudni, milyen törvény alapján tartják a parlamenti választásokat. Szerinte három együttműködési alternatíva lehetséges: egy választási pártot jegyez be a három magyar párt, s annak a színeiben indulnak jelöltjei, de ez időhiány miatt már nem megléphető. A másik lehetőség: a szövetség kihívói RMDSZ-listán indulnak, ám ez sem valószínű, a harmadik lehetőség, az RMDSZ átenged néhány helyet olyan formában, hogy az ellenzéki pártok is teljesíthessék az alternatív küszöböt, ennek akkor lett volna esélye, ha az EMNP és MPP legalább 40 százalékot ér el az önkormányzati választásokon.
Az összefogás létrejöttét Toró Tibor is egyértelműen kizárja, véleménye szerint az a nagy kérdés, milyen stratégiát választ az MPP és az EMNP a parlamenti választásokon. A néppárt együttműködést ajánlott a polgáriaknak, de azt is világosan megfogalmazták, hogy ebben a gát Szász Jenő, felkérésükre az MPP-kongresszusnak kell választ adnia.
