Háromszék-szerte Sepsibükszádon és Kézdisárfalván szenteltek templomot-kápolnát a Szűzanya tiszteletére. Szerdán, a jeles ünnep napján déli harangszókor kezdődik a sepsibükszádi templombúcsú – tudtuk meg Bakó Ferenc plébánostól.
Az ünnepi szentbeszédet Nagy Örs László szentivánlaborfalvi plébános mondja. A sepsibükszádi templom 1867-ben épült a gróf Mikó György adományozta telken, a kézdisárfalvi katolikus kápolna pedig 1823–28 között. Utóbbi templombúcsújára is szerdán, ünnep napján gyűlnek össze a hívek 12 órakor, hogy meghallgassák Vitus Lajos lemhényi plébános ünnepi szentbeszédét – tájékoztatott Kádár Sándor helyi plébános.
Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet a magyar egyházakban augusztus 15-én tartanak.
Az ünnep neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Mifelénk, a magyar nyelvterületen a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezés terjedt el, az a használatos, és ennek révén alakult ki Mária magyar kultusza. Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony, mert a Boldogasszony mint Beata (Boldogságos) általános keresztény elem a Bibliából, és a VIII. századtól kezdve alkalmazzák Szűz Máriára. Az erdélyi magyar katolikus templomok közül 34-nek a magyarok Nagyasszonya a védőszentje.
Nagyboldogasszony napja tavalytól hivatalos ünnep, munkaszüneti nap Romániában.
