Súlyos bajok adódnak abból, ha a magyarországi kormányzat és a külföldi magyar külképviselet-vezetők más-más kontextusban értelmezik munkájukat – mondotta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tegnap Budapesten az idei nagyköveti értekezleten, melyen száznégy külföldi magyar misszióvezető vett részt. A kormányfő hangsúlyozta: az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni – fogalmazott a kormányfő.
A kormányfő kitért arra is: a misszióvezetőknek a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Orbán Viktor egyúttal ismét bírálta az európai válságkezelést, mert azt szerinte a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi. Szerinte Magyarország és általában Közép-Európa sikeresebben kezeli a válságot, és keresi az abból kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték azt. Hozzátette, bár korábban azt remélték, hogy gyors lefutású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésében, amely nem tőlünk indult – mutatott rá, azt hangoztatva: ebben Magyarország remekül teljesített.
A miniszterelnök azt mondta a nagyköveteknek, hogy a következő egy-két évben munkájukat sikertelen, elhúzódó európai válságkezelési közegben kell végezniük. Szerinte a legnagyobb reményünk, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot. A magyar válságkezelés más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem – fogalmazott. Hangsúlyozta, a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, a lengyelek, csehek és szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak jó esélye van rá, hogy csatlakozzék hozzájuk. A másik három ország jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik – mutatott rá.
A miniszterelnök szerint a történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők. Nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb munkát igényel a magyar külügyi állománytól – jelentette ki. Beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjék a válság egy új típusa, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.
A miniszterelnök szerint meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. Kifejtette, Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a reménytelen kategória; 70 százalék felett van a veszélyzóna, Magyarország itt áll – mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot – emelte ki.
A tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről beszélnek külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet – jelentette ki Orbán Viktor. Ugyanakkor azt is mondta, hogy mivel az ország sikere nem átütő, nem nagy mellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit érintik. Szólt továbbá arról, hogy azokat a – például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről felmerülő – esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni.
