A Nemzeti Színház alapításának 175. évfordulójánA magyar szellem újjászületésének pillanata

2012. augusztus 23., csütörtök, Világfigyelő

A Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház megalapításának 175. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget tegnap délelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az Astoria Szállodával szembeni telken 1835-ben kezdték építeni az első pest-budai állandó, kőépületű, magyar nyelven játszó színházat, amely 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színházként működött.
 

A Nemzeti Színház történetében sok vita és költözés szerepel, de játsszanak bárhol a művészei, a magyar színházi kultúra elkötelezettjei mindahányan – fogalmazott Szakonyi Ká­roly író, az MMA Színház­művészeti Tagozatának vezetője.
Fekete György, az MMA elnöke kiemelte: a magyar népnek nemcsak saját beszélt nyelve, hanem zenei, képzőművészeti, építészeti, tárgyművészeti, filmes és néprajzi nyelve is van, amelyeknek összessége világra szóló nemzeti kincs. „Van­nak múzeumai, könyvtárai, koncerttermei, iskolái, temp­lomai, államigazgatása, erényei és fogyatékosságai, mulasztásai, múltja, szokásai, kórházai, temetői és színházai. És utóbbi intézmények azok, amelyekben valami módon az összes benne van. A színház a gondolat, a hang, a szó és a kép állandó összessége, és a színházak sorában elsőnek kell lennie a Nemzeti Színháznak, amelynek születése a magyar szellem újjászületésének nagy pillanata volt” – fejtette ki az MMA elnöke.
Székely György színháztörténész szerint a Nemzeti Színház legnagyobb teljesítménye, hogy még mindig van, pedig még meg sem építették, már csata folyt körülötte. Felidézett a 175 évből három, véleménye szerint kiemelkedő évet, amelyeknek maga is részese volt az igazgató, Németh Antal munkatársaként.
„1941–42–43-ban nyílt először lehetősége Németh Antalnak, hogy egy dinamikus színházat építsen ki. Szabadon alakíthatta az együttes jövőjét. Körül­nézve Európában megújította a színház stílusát, ennek előfeltételeként kiegészítette a társulatot, jórészt vígszínházi színészekkel. A látványhoz új szemléletű díszlet- és jelmeztervezői gárdát alkalmazott, amelynek egyik kimagasló egyénisége a későbbi filmrendező, Fábri Zoltán volt” – mondta Székely György. Meg­je­gyezte: a köztörténeti háttér nem volt szerencsés, 1941-ben életbe lépett a harmadik zsidótörvény, Némethnek pedig védenie kellett művészeit. Ma­gyar­ország előbb a Szov­jet­uniónak, majd az Egyesült Államoknak üzent hadat, ilyen körülmények között működtetett nagyszabású, európai Nemzeti Színházat Németh Antal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2012-08-23: Múltidéző - Kádár Gyula:

István király és kora (997–1038) – 3.

A magyar állam születésének napja
1000. karácsonya, december 25-e, más történeti források szerint 1001. január elseje, István megkoronázása a keresztény magyar állam születésének dátuma is.
2012-08-23: Világfigyelő - :

Orbán Viktor: Fegyelmezett katonák kellenek

Súlyos bajok adódnak abból, ha a magyarországi kormányzat és a külföldi magyar külképviselet-vezetők más-más kontextusban értelmezik munkájukat – mondotta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tegnap Budapesten az idei nagyköveti értekezleten, melyen száznégy külföldi magyar misszióvezető vett részt. A kormányfő hangsúlyozta: az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni – fogalmazott a kormányfő.