A gyermekkori zenetanulás jótékonyan hat a felnőttkori hallásra – derült ki a Journal of Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányból. A vizsgált 45 személy közül az, aki gyermekként – ha csak rövid ideig is – hangszeren tanult, felnőttkorban jobban reagált a komplexebb hangokra, és a zenei oktatásban soha nem részesültekhez képest jobban teljesítettek a különböző frekvenciák észlelésében is.
E fejlett hallási képesség révén az érintettek könnyen figyelemmel tudják követni a zajos környezetben, például nyüzsgő étteremben folytatott párbeszédeket. „A zene agyformáló hatásaira vonatkozó ismereteinkre alapozva, a tanulmány azt sugallja, hogy már a rövid távú zenetanulás is fejlesztheti az élethosszig tartó hallást és tanulást” – hangoztatta Nina Kraus, a tanulmány szerzője.
Az eredmények szerint néhány évnyi zenetanulással az is befolyásolható, hogy felnőttként miként észleli, illetve fordít figyelmet az ember a mindennapi kommunikációs szituációkat jellemző hangokra. Egy korábbi vizsgálat már kimutatta, hogy a zene jótékonyan hat az agyra, ám a mostani tanulmány az első, amely azt sugallja, hogy ez a hatás hosszan tartó.
A tanulmány során a kutatók elektródákkal mérték a résztvevők agyi tevékenységét a különböző komplex hangokra adott válaszreakciók közben. A felnőtteket aszerint osztották csoportba, hogy gyermekként mennyi ideig tanultak zenét: a tapasztalattal egyáltalán nem rendelkezőktől, az egytől öt évig, illetve hattól tizenegy évig terjedő zenei oktatásban részesülőkig. Az eredmények szerint már azok a résztvevők is jobban szerepeltek a különböző teszthangsorok agyi feldolgozásában, akik gyermekként csupán néhány évig tanultak zenélni. Ezen felnőttek különösen jól szerepeltek a zajos környezetben való beszéd, illetve a zene meghallásához szükséges „fundamentális frekvencia” kiszűrésében. A szakember szerint a kutatással sikerült választ adni a szülőket foglalkoztató legfőbb kérdések egyikére, vagyis, hogy megéri-e a gyermeknek, ha csupán rövid ideig is, de zenélni tanul.
