Már egyetemi évei alatt vizuális látásmódját nagyra értékelte és kitüntető figyelemmel követte Kokas Ignác Kossuth-díjas festő, egyetemi tanár. Díjai közül kiemelendő a Kondor Béla-díj, a Derkovits-ösztöndíj, a svédországi Nemzetközi Gra­fikai Művésztelep I. díja. Nagy szeretettel vesz részt alkotótáborokban. A Kézdivásárhelyhez kötődő művésztábor mellett a Hajdúsági Nemzet­közi Művésztelep tagja.
A kiállítás az önállóságát fenntartó, saját képi rendszerének határait szilárdan megerősítő, útkereső képzőművészt mutat be. A drámai életérzést felerősítő hangsúlyos grafikus ábrázolás gyakran a festészet tónusokat kereső lágyabb íveivel ötvöződik, de nem olvad fel.
A fekete és vörös színű tusrajzok ciklusa egy-egy tömbszerűvé sűrűsödött élményt rögzít. Az erős plasztikai hatást életre keltő képek az egyéni létezést mítoszok távlatában, görög tragédiák dermedt csendjében merevíti ki. Az ábrázolt lét komorsága a fenséges, magasztos, egyszeri és megismételhetetlen létezést tárja elénk. A szilárd sziklákból képződő antropomorf alakokhoz lágy és törékeny erezetek, a végessel szemben az egyszeri és megismételhetetlen társul. Az egyéni élményt ősi archetípusok rejtett rendszerén át teszi megkérdőjelezhetetlenné. A stilizált fák a tüdő erezetének cserjéit is mutatják; a merev, szögletes idomok uralta terekben az égitestek hordozta körkörös mozgás, a ciklikus változás érzete is megjelenik. A gyász állapotának megállított képei a lélek felemelő, hétköznapi fölé helyezkedő kinyilatkoztatását hordozzák. Az alkotó e sorozattal édesanyjának állít emléket.
Az olajpasztelleken feltűnő portrék fekete kontúrjai konstruktív képződményeket hoznak létre. Az arc részekre tagolódik. Az egységet megbontó rész­elemek variációja az ábrázolt személyiség rejtélyét mutatja. Az ikonfestészet, Andrej Rubljov hagyományának felidézése is jelzi, hogy az életműben gyakori a transzcendens tartalmak megtisztító életérzésének keresése. A megörökített prófétai arcok nyugalma meghitt csendet és szigort is közvetít. A tárgyi kultúra vonzásából a sírkövek és fejfák elmúlással szembeni jelhagyás gesztusát veszi át alkotásaiban.
A kiállított műveknek gyakori eleme a bibliai toposzok burkolt vagy tematizált megjelenítése. A keresztény kultúra hálójában élő alkotó a bibliai próféciák tanulságából az egyén válaszútjait emeli ki. Az implicit megjelenített bibliai szereplők választási helyzetük felelőssé­gében jelennek meg. Így művészi létezés allegorikus figurái is lehetnek. Gra­fikusként több rangos könyvkiadónak készített illusztrációkat. E munkásságába is beletekinthetünk a kiállításon.
Palásti Erzsébet a magyar művészettörténetből Szalay Lajos letisztult és erőteljesen markáns, a diktatórikus rendszerek ellen elemi ösztönnel lázadó vonalrajzait, Kondor Béla monumentális nagy­városi ikonjait és Krisztus-ábrázolásait idézi, Ország Lili misztikus és konstruktív terű képi világával rokonszenvez. Drámai elemekben gazdag, finom stilizáltságában mélyen rejtőzködő, korunk ironikus leépítő sematizálásával távolságot tartó, az emberi humánumban hinni tudó művész alkotásait mutatja fel.

(A tárlat szeptember 30-ig látogatható a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban)