Örményország megszakítja kapcsolatait Magyarországgal

2012. szeptember 1., szombat, Világfigyelő

Örményország péntektől megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal – közölte Szerzs Szargszján örmény elnök tegnap Jerevánban. Az ügy előzménye, hogy Azerbajdzsánban elnöki kegyelemmel kiszabadult az azeri baltás gyilkosként emlegetett Ramil Sahib Safarov, aki tegnapig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. Az azeri baltás gyilkos kiadatásánál Magyarország nem követett el nemzetközijog-sértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el – vélekedett Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
 

„Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyar­országgal” – jelentette be az örmény elnök a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt. Az Interfax orosz hírügynökség tudósításában utalt arra, hogy tegnap Azerbajdzsán­ba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult a 35 éves Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. „Sem én, sem Ör­ményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg” – fogalmazott Szerzs Szargszján. Az örmény elnök összehívta az ország nemzetbiztonsági tanácsát is. A jereváni elnöki hivatal honlapján közzétett sajtóközlemény szerint Szargszján a tanácskozáson egyebek között azt mondta, hogy „a magyar hatóságok nagy hibát követtek el. Valójában üzletet kötöttek az azeri hatóságokkal”. Szargszján azeri forrásokra hivatkozva arról beszélt, hogy „titkos tárgyalások folytak csaknem egy éve, s az ügyet végül a magyar miniszterelnök hivatalos bakui látogatásakor oldották meg”. A Novosztyi Armenyii örmény hírügynökség beszámolója szerint az örmény államfő árulással vádolta meg Magyarországot. Szerzs Szargszján az ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt arról beszélt, hogy Gurgen Markarjánt örmény volta miatt gyilkolta meg 2004-ben Budapesten azeri katonatársa. „Akkor mind az Európai Unió, mint a NATO arra szólított fel bennünket, hogy ne politizáljuk át ezt az ügyet, és bízzunk ennek a fontos blokknak az igazságszolgáltatásában” – mondta az örmény államfő. Az Armenpress hírügynökség a Reutersre hivatkozva azt is írta internetes oldalán, hogy Magyarország az év eleje óta folytat tárgyalásokat Bakuval, akárcsak Ankarával azért, hogy pénzügyi támogatást kapjon, és megoldja a válság következményeit.
A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyé­ben mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tegnapi közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Magyar­országon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az ottani büntető törvénykönyv szerint is életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Mindeközben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar konzulátus zászlaját Jerevánban Örmény­ország Köz­társasági Pártjának (HHK) hívei tiltakozásul azért, mert Budapest kiadta Azer­baj­dzsánnak Ramil Sahib Safarovot. A megmozdulás résztvevői elégették Sa­farov fényképét is. Larisza Alaverdján örmény parlamenti képviselő jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén, még Safarov kiszabadulása előtt úgy nyilatkozott, hogy Azer­bajdzsán Magyar­országnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Ezzel összefüggésben több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2–3 milliárd dollár értékben.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Markarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börbönbüntetésre ítélte, s a Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett. Ítélethirdetésekor 2007-ben az utolsó szó jogán még azt hangoztatta, megbánta tettét. „Nem azért vettem baltát, és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom, hogy történt, megbántam” – jelentette ki akkor. Helyreállt az igazság – mondta szabadulása után Safarov, hozzátéve, hogy kész folytatni katonai szolgálatát. Köszö­netet mondott Ilham Aliyev elnöknek, az azerbajdzsán haderő főparancsnokának a kegyelemért. „Bár nyolc évet töltöttem külföldön magánzárkában, sosem veszítettem el a reményt. Amikor elérkezett az idő, a főparancsnok megoldotta a kérdést. Kész vagyok tovább szolgálni országomat és népemet” – fogalmazott a 35 éves Safarov.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 2
szavazógép
2012-09-01: Közélet - :

Tatarozzák a lassúági iskolát

Folytatódik a lassúági csángótelep egykori iskolájának javítása, a munkálatokat tavaly kezdték el az igen rossz állapotba került épületen, akkor az esztelneki polgármesteri hivatalnak sikerült kijavíttatnia a tetőzetet, és elvégezték az állagmegőrzési munkálatokat. A külső-belső tatarozás jelenleg is zajlik, az elképzelés szerint nyári táborokat szerveznek majd ott, hosszú távon pedig erdei iskola létrehozását tervezi az önkormányzat. (Iochom)
2012-09-01: Világfigyelő - :

Mit akar Romney? (Amerikai elnökválasztás)

Ha köpönyegforgatásból olimpiát rendeznének, Mitt Romney valószínűleg érmes lenne. Az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje jó kommunikátorként szinte bármit meggyőződéssel kijelent a Fehér Ház felé vezető úton, de vajon mit ér az egykori üzletember gazdasági szakértelme, ha az nem párosul határozott iránnyal és következetességgel? – tette fel a kérdést a The Economist az elnökválasztás előtt tíz héttel.