Amíg például a testet átvilágító, de hosszas vagy túl gyakori alkalmazás esetén a szervezetet pusztító röntgensugár továbbhaladásának egy néhány centi vastag ólomlemez is gátat szab, a világűrből fékezhetetlenül érkező sugár, az úgynevezett kozmikus háttérsugárzás akadálytalanul áthatol mindenen. Bárki találkozhat vele, amikor lekapcsolja a tévéműsorokat, de nem kapcsolja ki a képernyőt. Nos, az ilyenkor a monitoron villódzó ,,mákszemeket" az űrbeli háttérsugárzás gerjeszti.

A háttérsugárzás nagyon megnehezíti a sugárzással kapcsolatos és a magfizikai kutatásokat, kísérleteket. Az amerikai Nemzeti Kutatási Alapítvány ezért úgy döntött, hogy az említett kutatómunkák feltételeinek javítása érdekében létrehozza az északi félgömb, azaz Amerika és Eurázsia legmélyebbre telepített laboratóriumát. Közlésük szerint a Kaliforniai Egyetem (Berkley) javaslatára a dél-dakotai Lead városka melletti aranybánya legmélyén, 2400 méteres mélységben 2010-től építik ki a laboratóriumot. Ott majd kísérletezhetnek a leggyengébb elemi részecskékkel, a neutrínókkal is, amelyeket bolygónk felszínén a kozmikus sugárzás legtöbbször elnyel, elnyom. (A Föld legmélyebb bányája egyébként 3700 méter mély, Dél-Afrikában található, Carletonville-ben).

Az elemirészecske-kutatók mellett helyet kapnak a mélytengeri biológusok is, akik ott a természeteshez hasonló viszonyok között vizsgálhatják a tengerek mélyén uralkodó hidrotermális környezetnek is ellenállva vegetáló élőlényeket.

A környezeti szennyeződések csökkentéséért pedig kísérletezhetnek a szén mélyben történő elégetésével hőtermelés céljából, és a káros, az üvegházhatást fokozó gázok föld alatti elégetésével, esetleg átalakításával is.