Nemzetközi intés Azerbajdzsánnak

2012. szeptember 5., szerda, Világfigyelő

Megdöbbenésének adott hangot tegnap Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annak kapcsán, hogy az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesült. Hasonlóan nyilatkozott az Európa Tanács emberjogi biztosa. Közben több magyar nagykövetség előtt tüntettek, Budapesten pedig a Milla szervezett demonstrációt.
 

Aggasztó az azeri eljárás
Schulz azt követően bírálta Baku eljárását, hogy az azeri külügyminiszter lényegében Jerevánt tette felelőssé Gurgen Markarján 2004-es meggyilkolásáért.  „Rendkívüli módon aggaszt, hogy a jelek szerint (Ilham) Aliyev elnök politikai okból részesítette kegyelemben Safarovot” – jelezte közlemé­nyében az EP elnöke, aki egyúttal Örményországot és Azerbajdzsánt felszólította arra, hogy tartózkodjanak a helyzetet tovább súlyosbító lépésektől. Az Európa Tanács emberjogi biztosa nyilatkozatban ítélte el tegnap, hogy a Magyarország által Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov kegyelmet kapott hazájában. „A rasszista bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. A hatóságok kötelesek szigorú megelőző szankciókat alkalmazni az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben” – hangsúlyozta nyilatkozatában a lett Niels Muiznieks.
Közben Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége fenyegető üzenetet kapott a Titkos Örmény Hadsereg Ör­ményország Felszabadítására nevű örmény terrorszervezettől. Az „azeri és török gyilkosoknak” címzett üzenet szerzői halálosan megfenyegették valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai képviselet munkatársait, és név szerint felsorolták a budapesti nagykövetség hét alkalmazottját.
Tüntetések
Tegnap Magyarország kijevi, szófiai nagykövetsége előtt is tüntettek kisebb csoportok a Gurgen Markarján örmény katona megöléséért életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov Ma­gyarország általi kiadása, illetve azerbajdzsáni szabadlábra helyezése ellen. A kijevi nagykövetség előtti megmozduláson társadalmi szervezetek tagjai, emberjogi aktivisták és az örmény diaszpóra képviselői vettek részt. A szófiai magyar nagykövetség elé a bulgáriai örmény közösség tagjai vonultak tiltakozni. Az oslói magyar nagykövetség előtt is tüntettek. 
Budapesten tegnap az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport felhívására tüntettek. A demonstrálók azt követelték, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kérjen bocsánatot az örmény néptől és a világtól. A tüntetők – akik sípolással, füttyel és pfujolással fejezték ki nemtetszésüket a magyar kormány döntése miatt – megtöltötték az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatát, sokan álltak a Néprajzi Múzeum és a Vidékfejleszté­si Minisztérium előtt az úttesten és a villamossíneken is. A demonstrálók többször, hosszasan azt skandálták, hogy „hazaáruló”, és Orbán Viktor kormányfő lemondását követelték. A megmozduláson részt vevők Bo­csánat!, Becsületünk nem eladó, Ne hagyjuk! feliratú táblákat emeltek a magasba. A tüntetésen több baloldali és liberális politikus, közszereplő is megjelent, képviseltette magát a Magyar Szolidaritás Mozgalom és az MSZP is.
Jogi kérdés a kiadatás
Ha szükséges, Magyarország a jövőben is egyeztetni fog Azerbajdzsánnal gazdasági ügyekben, azok ugyanis semmilyen összefüggésben nem lehetnek nemzetközi jogi kérdésekkel, mint amilyen például az azeri kiadatási ügy – erről a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára beszélt az M1 műsorában. „Egy jól körülírt, elhatárolt nemzetközi jogi kérdés és két ország között gazdasági, stratégiai jellegű együttműködésről szóló tárgyalások semmilyen módon nem lehetnek összefüggésben egymással” – mondta Szijjártó Péter, megerősítve: a kormány tárgyal Azer­bajdzsánnal arról, hogy „a gazdasági együttműködésünket hogyan kössük szorosabbra, de ettől teljesen függetlenül kezelünk egy nemzetközi jogi kérdést, amelyet egyezmények szabályoznak”. Arra a felvetésre, miszerint Örményország bécsi nagykövete azt nyilatkozta, az örmények a kiadatás előtt figyelmeztették a magyar illetékeseket, ne adják ki az azeri foglyot Bakunak, majd a napokban ismét tiltakoztak, Szijjártó Péter azt válaszolta: nem tud ilyen tiltakozásról, de ettől függetlenül előfordulhatott. A magyar kormány nagy tisztelettel van Örményország és az örmény nép iránt – jelentette ki. „Szeretnénk Örmény­országgal jó kapcsolatot ápolni a jövőben is, de egy dolognak a belátását Magyarország joggal várja el mindenkitől, legyen az Örményország vagy bármely más ország: ha egy jogi esetet egy nemzetközi egyezmény szabályoz, akkor Magyarország mindig ennek előírásai szerint fog eljárni” – mondta.
Mint ismeretes, Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Az örmény elnök még aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2012-09-05: Közélet - Gazda József:

Önfeljelentés (Glossza)

Országunk miniszterelnöke egy időben a sepsiszentgyörgyi országos méretű, az Igazság napja névvel fémjelzett, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen szervezett, az ország teljes magyarságát összefogó tüntetéssel felhívta a bíróságok figyelmét, hogy legyenek résen, s a  tüntetők ellen indítsanak eljárásokat.
2012-09-05: Világfigyelő - :

Szerbia ismerje el Koszovót (Uniós felszólítás)

Építő szellemű párbeszéd folytatására szólította fel Szerbiát és Koszovót Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután tegnap Brüsszelben megbeszélést folytatott Ivica Dacic szerb miniszterelnökkel. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke ennél tovább ment, és leszögezte: az EU-csatlakozásnak az is előfeltétele lesz majd, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen ismerje el egymást.