Az október 12—20. közötti felmérést Erdély tizennégy megyéjében, összesen 64 településen végezték. Számos politikai vonatkozású kérdést tettek fel az 1188 magyar, illetve magyar anyanyelvű válaszadónak, a hibalehetőség plusz-mínusz három százalék. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, éppen ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. Meglátása szerint a közzétett 60 oldalas gyorsjelentés pontos képet nyújt az erdélyi magyarság politikai véleményéről, opcióiról.

A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. Ha a Tőkésnek és az RMDSZ-nek jósolt szavazatok arányát az eredményekkel összevetjük, roppant közeli értéket kapunk. A biztos szavazók körében a Desiré pontos értékeket jósolt: eszerint 65 százalékuk az RMDSZ-re és 35 százalékuk a független jelöltre adta volna szavazatát a kérdőív kitöltésekor. Pontosak a területi megoszlás előrejelzései, a felmérésből kiderül, az RMDSZ inkább a Székelyföldön kívüli régiókban sikeres, Tőkés pedig a Székelyföldön.

Helyhatóság, választások

A kutatás külön fejezetben foglalkozik a helyhatóság kérdéskörével. Egyrészt azt vizsgálják, mennyire elégedettek a megkérdezettek a polgármester és a helyi tanács tevékenységével, de felmérik a jövő évi választások pártpreferenciáit is. A megítélés régiónként változik. Az országos minta szerint a polgármesterekkel 44,8 százalék részben, 16,1 százalék pedig teljes mértékben elégedett. Legnagyobb arányban a Partium—Bánság térségben élők viszonyulása pozitív, de a székelyföldi mutatók is kicsivel az átlag fölöttiek. Kisebb a helyi tanácsok bizalmi mutatója, alig 50 százalékos azok aránya, akik pozitívan értékelik a testületek munkáját, Közép-Erdélyben legjobb a megítélésük, Székelyföldön 48,6 százalékos az elégedettség. A megkérdezettek 72,1 százaléka úgy véli, történt pozitív változás településén az elmúlt három évben, 28,3 százalék pedig nemmel válaszolt erre a kérdésre. A helyhatósági választásokon 49,7 százalékra tehető a biztos szavazók aránya és 33,2 százalékra azoké, akik valószínű, hogy elmennének. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot összesítene az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra.

Országos politika

Az országos politikai témakörben szembeötlő, de érthető, hogy 48,8 százalék nem válaszolt arra a kérdésre, melyik román párt tevékenységével elégedett. 23,1 százalék a Demokrata Pártot jelölte meg, az SZDP alig 2,2 százalékot kapott. Az államelnökjelöltek között továbbra is Traian Băsescu a legnépszerűbb 33,8 százalékkal. Megelőzi Markó Bélát, aki csak 22 százalékot kapna a magyar válaszadóktól. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. Alig 51,7 százalék véli úgy, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe, 32,9 százalék válasza: nem tudom. Kiderül az is, hogy a magyar választók körében a legismertebb román politikus Traian Băsescu 95,2 százalékkal, és ő élvezi a legnagyobb bizalmat is (56 százalék), a legkevésbé Vadim Tudorban (98,3 százalék), illetve Voiculescuban (92,8 százalék) bíznak a magyarok.

Romániai magyar politika

A romániai magyar belpolitikai kérdések ugyancsak sokatmondóak. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. A megkérdezettek 4,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mérsékelt politizálási stílus áll közel hozzá, alig 12,5 százalék azok aránya, akik a radikális stílust tartják hatékonynak, viszonylag nagy, 38 százalék a semleges választ adók aránya. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust, 12,1 százalék nem tartja fontosnak. Az RMDSZ-ben működő platformokat 30 százalék nem ismeri, 32,9 százalék egyikkel sem szimpatizál, a legtöbben, 21,2 százalékban a kereszténydemokratákat kedvelik.

Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. 29 százalék úgy véli, hogy nem hozott pozitív változást az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, 36,5 százalék azonban igennel válaszolt erre a kérdésre, 30 százalék pedig nem tudta megítélni. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilá­ban. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A kérdezettek 56,3 százaléka úgy véli, hogy a májusi népszavazási kudarc miatt senkinek nem kellett lemondania, 26,7 százalék azonban fejek hullását szerette volna. A felelősségre vonást többnyire a Tőkés szavazótáborába tartozók követelik, de az RMDSZ-támogatók 33 százaléka is emellett voksolt. 513 válaszadó ítélte úgy, hogy Markó Bélának távoznia kellett volna az RMDSZ éléről. A közös EP-lista a legtöbbek szerint a széthúzás miatt nem jött létre, de 12,3 százalék az RMDSZ-t tartja felelősnek ezért, és 5,1 százalék Tőkést, illetve 2 százalék az őt támogató szervezeteket.

Országos felmérésről lévén szó, igen érdekes a médiafogyasztási szokásokat ismertető fejezet. A legolvasottabb megyei napilap 108 említéssel a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik (1304), ezt követi az RTL Klub (1025), a román adók közül a legnézettebb a Pro TV (615).

Létezik magyar korrupció

A romániai magyarok az állami és közhivatalok közül a legkorruptabbnak a rendőrséget és a parlamentet ítélik meg, de szép számmal kapott szavazatot a vámhivatal, az ügyészség, a kormány, illetve a polgármesteri hivatalok is. A legkorruptabb személyeknek a rendőröket és a parlamenti képviselőket, szenátorokat tartják, őket az orvosok követik, legkevésbé korruptnak az államfőt jelölték meg. A megkérdezettek 61,3 százaléka véli úgy, hogy létezik romániai magyar korrupció a kormánypénzek elosztásában, és 55 százalék szerint a magyarországi pénzek elosztása sem tisztességes, igen magas azok aránya, akik nem tudják megítélni, és a hazai pénzek tisztességes elosztásáról alig 3,8 százalék van meggyőződve, a magyarországi finanszírozások esetében arányuk 4,7 százalék. A felmérésből az is kiderül, hogy a székelyföldiek a leggyanakvóbbak, 69,6 százalékuk szerint létezik romániai magyar korrupció.

A válaszadók többsége nem elnéző a szekusmúlttal rendelkezőkkel szemben. A legtöbben azzal értenek egyet, hogy minden volt szekus besúgót le kell leplezni, és ki kell zárni a közéletből. Legkevesebben azt a felvetést támogatták, hogy a szekusok és besúgók tevékenységének semmilyen hatása nincs a jelenlegi politikai/gazdasági helyzetre és közéletre, feledni kell a témát.

A felmérés utolsó fejezete a nők politikai tevékenységének fontosságára keres választ. A megkérdezettek 67 százaléka nem ismer környezetében nő politikust, de magas azok aránya, akik nőt választanának városi tanácstagnak (80,5), megyei tanácstagnak (79,8), képviselőnek (73,5), szenátornak (71,3), polgármesternek (71,2) illetve EP-képviselőnek (69). 63 százalék nem helyesli, hogy egyetlen romániai magyar nő sincs a képviselőházban.