Tegnap reggel virággal a kezükben kis óvodások, iskolások, szülők, nagyszülők lepték el falun és városon egyaránt az óvodák, iskolák felé vezető utcákat, a hétköznapokhoz képest sokszorosan megnövekedett forgalmat mégsem a zsúfoltság, inkább az ünnepi hangulat uralta. Iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a megyei tanfelügyelőség, szülői bizottságok képviselői köszöntötték a gyermekeket és pedagógusokat, akik örvendtek régi osztálytársaiknak, kollégáiknak, és ismerkedtek az újakkal.
Sepsiszentgyörgyön a Váradi József Általános Iskolában indult a legtöbb kezdő elemi osztály, négy előkészítőben és hat elsőben kezdenek a legkisebbek, akiket Fekécs Károly iskolaigazgató a nagyobb diákokkal együtt kitartásra biztatott, ami nélkül sem előrehaladás, sem eredmény nem születik. Itt is, mint minden megyeközponti iskolában, elhangzott Antal Árpád polgármester tanévnyitó üzenete, miszerint nagyon fontos tanulni, mert a tudás az, ami értékessé teszi az embereket, és tartalmassá az életüket. „Mi, székelyek itt tanuljuk meg, hogy kik vagyunk, honnan származunk, és ettől erősek és öntudatosak leszünk, mert tanulunk, és büszkék vagyunk a kultúránkra” – áll az üzenetben. A polgármester kiemelte: szerencsés nemzedék ez a mai, mert idéntől már választható tantárgy a székelység története. Mint fogalmazott, „kilencven év óta először tanulhatják gyermekeink elődeik történelmét. Ez nagy dolog, nagy eredmény. Sok szempontból szerencsések a mai iskolások. A tudás ma már sokkal könnyebben elérhető, mint bármikor korábban a történelem folyamán. Ez azért fontos, mert a tudásnak nem áll már útjában országhatár, sem ideológia, sem aktuális hatalom”.
A Székely Mikó Kollégium 153. tanévének megnyitóját egy órával korábban a legkisebbek köszöntése előzte meg, az előkészítő osztályosok számára a negyedikesek álltak virágos sorfalat. Ez a köszöntés csak nekik szólt, egy kicsit elkülönítve az I–XII. osztály tanévnyitójától, mintha (még ha nem is szándékosan) ez is jelezné: a kísérlet eme első évében még nem biztos, hogy a hatéveseknek valóban az iskolában a helyük.
Jakab Anna tanítónő osztályában huszonketten kezdenek, csoportjának a Napsugár nevet adta, kis tanítványai tegnap a szülőkkel együtt ültek be a régi bank épületében új bútorokkal berendezett, szépen díszített tanterembe. Bakk Erika édesanya kérdésünkre elmondta, szívesen hozta kisfiát iskolába, szerinte itt nagyobb lesz a fegyelem, mint az óvodában; a román anyanyelvű, magyarul szépen beszélő Savin Marian sem bánja, hogy kisfia megkezdi a Mikóban az előkészítőt, mert annak idején ő is hatévesen indult iskolába; László Iringó szülei mindketten bent voltak az első órán az osztályban, azt mondták, kislányuk novemberben tölti a hét évet, mehetett volna elsőbe, de azért íratták ide, hogy még egy évet játszhasson.
A Székely Mikó Kollégiumban közel ezerkétszáz diák kezdte meg tegnap a tanévet, közülük 187-en először léptek be az iskola kapuján. Kondor Ágota igazgató köszöntőjében arról beszélt, hogy a legkisebbek olyan felfedező útra indulnak, amelyet a nagyobb diákok már bejártak, szerinte érdemes őket követni, mert ők ismerik a Székely Mikó Kollégium hagyományait, és azt, hogy csak a napról napra megismételt igyekezet hoz eredményt. Az iskola megmaradásunk záloga – hangsúlyozta Bokor Attila tanfelügyelő, kis és nagy diákok köszöntötték társaikat, közreműködött az iskola kórusa, áldást mondott Mátyás István református lelkész, egyházmegyei főjegyző.
