Az elmúlt hét végén zajlott Budapesten a fővárosi Fidelitas nemzetpolitikai konferenciája, amelyen a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői is részt vettek. A rendezvény célja a budapesti Fidelitas és a határon túli ifjúsági szervezetek kapcsolatainak szorosabbra fűzése és a Kárpát-medence fiatalságát érintő nemzet- és oktatáspolitikai kérdések megvitatása volt.
Amióta új alaptörvényünk van, alkotmányos kötelesség Magyarországon a felelősségvállalás a határon túli magyarok sorsáért. Ez a feladat azonban nemcsak az államé, hanem minden magyar emberé – fogalmazott Surján László európai parlamenti képviselő. Egyes emberek magántevékenységén, családi, vallási viszonyain túl szükség van szervezettségre, egyesületekre, egyházközségekre, ifjúsági mozgalmakra is – fűzte hozzá. Az EP alelnöke javaslatként fogalmazta meg, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program iskoláknak szánt támogatási rendszere a jövőben terjedjen ki a civil szervezetek egymásnál tett látogatásaira is.
Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség képviselője a jogsérelmekkel kapcsolatban nyilatkozva kifejtette: szerinte a kisebbségek nincsenek tisztában azzal, hogy melyek az alapvető jogaik, és azokkal sem élnek, amelyekről tudnak.
A konferencia zárásaként nyilatkozatot fogadtak el. Ebben leszögezték, hogy a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek fontosnak tartják egy olyan fórum létrehozását, ahol lehetőség nyílik az eszmecserére a külhoni és anyaországi közösségeket érintő egyes kérdésekről, és fel tudják mérni egymás elvárásait. Felelősséget vállalva a jövő nemzedékeinek sorsáért, feladatuknak érzik, hogy megfelelő választ találjanak az összmagyarságot érintő egyes kihívásokra, és előmozdítsák a külhoni magyar közösségek megmaradását és fejlődését a 21. században. Elengedhetetlenül fontos, hogy a régió országai betartsák és alkalmazzák a kisebbségek jogegyenlőségét és önazonosságtudatának megőrzését szolgáló nemzetközi és európai egyezményeket. A határon túl élő magyar polgárokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, melynek eszköze lehet az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. A jogegyenlőség ugyanis megköveteli, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül minden ember egyenlő mértékben tudja gyakorolni állampolgári jogait. Központi fontosságú, hogy a felsőoktatáson és a szakképzésen keresztül a külhoni magyar fiatalok érvényesülni tudjanak a munka világában, és boldogulni tudjanak szülőföldjükön. Ez Magyarország mindenkori vezetésének is alkotmányos kötelezettsége – áll a dokumentumban, amelyet a szervezőkön kívül külhoni magyar ifjúsági szervezetek is aláírtak.
