Legutóbb, július közepén az Európai Bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a gondok mielőbbi orvoslását. Bulgáriáról szóló jelenté­sében azt állapította meg, hogy gyorsítani kell a reformokat mind az igazságügy, mind a korrupcióellenes küzdelem terén. Legkésőbb jövő év végén a bizottság Szófiáról is újabb áttekintést készít.

Mélyponton az Európa iránti bizalom
Minden korábbinál gyengébb a lakosság bizalma Németországban az Európai Unió (EU) és az euró iránt – derül ki a Bertelsmann alapítvány felméréséből. A 82 milliós országban majdnem minden második ember – a lakosság 49 százaléka – úgy véli, hogy a saját életét tekintve jobb, vagy sokkal jobb lenne, ha hazája nem volna az EU tagja, és csupán 29 százalék gondolja úgy, hogy rosszabbul menne a sora az EU nélkül. A lakosság 65 százaléka úgy érzi, hogy jobban boldogulna, ha nem az euró, hanem a német márka lenne a fizetőeszköz, 52 százalék szerint pedig jobban érvényesülhetne a munkaerőpiacon, ha Németország nem lenne EU-tag. Ugyanakkor a németek többsége továbbra is hasznosnak tartja az uniós integrációt a világ nagy térségei közötti versenyben. A lakosság 59 százaléka szerint Németországnak szüksége van az EU-ra, hogy helyt tudjon állni a feltörekvő országok keltette versenyben, és 70 százalék szerint az EU az együttműködés mintája lehet más régiókban. Németországban még soha nem volt ennyire kedvezőtlen az EU és az euró megítélése – kommentálta az adatokat Aart De Geus, a Bertelsmann alapítvány igazgatótanácsának elnöke. A bizalom gyengülése azt mutatja, hogy egyre több német számára az EU és az euró már nem a jólét és a stabilitás jelképe.

Moszkva zsarol
Moszkva kész kedvezményt adni Kijevnek a gáz árából, de csak akkor, ha Ukrajna belép az év elején létrejött orosz–fehérorosz–kazah vámunióba – jelentette ki Arka­gyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes. Orosz­ország a vámunió minden tagjának olcsóbban adja a földgázt. Valerij Horoskovszkij ukrán miniszterelnök-helyettes erre mindössze azt válaszolta, hogy speciális munkabizottságra van szükség Ukrajna és a vámunió között, amely képes hatékony megoldást találni a felek közötti viták rendezésére. Javier Solana, az Európai Unió volt külügyi biztosa óva intette Kijevet, hogy belépjen az orosz–fehérorosz–kazah vámunióba. Ez a lépés szerinte ugyanis megnehezítené az Ukrajna és az Európai Unió közötti szabadkereskedelemről folyó tárgyalásokat. Az ukrán kormány kifejezetten drágálja az Oroszországból behozott földgázt, és azon van, hogy minél kevesebbet vásároljon belőle. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna jövőre a felére kívánja csökkenteni gázfelhasználását. Ukrajna a jelenleg érvényben lévő orosz–ukrán gázmegállapodásban foglaltak miatt évi ötmilliárd dollárral többet fizet, mint amennyi a gáz piaci ára – szögezte le Mikola Azarov. Hangsúlyozta, hogy ebből az összegből kormánya rengeteg infrastrukturális fejlesztést hajthatna végre. A gázszállítmányok kifizetése kiüríti Ukrajna valutatartalékait, a kormány pedig kénytelen a lakosságra áthárítani a megemelkedett költségeket.

Berlusconi ismét kampányol
Hónapok óta tartó hallgatást tört meg Silvio Berlusconi, aki a családja által birtokolt Il Giornale napilap tegnapi számában megjelent interjúval indította el pártja választási kampányát. Az adóterhek csökkentését, mindenekelőtt az ingatlanadó azonnali eltörlését ígérte Silvio Berlusconi arra az esetre, ha a Szabadság Népe volt kormánypárt nyeri meg a jövő tavaszi választást.