A leköszönő elnök, Frunda György helyett háromfordulós szavazással választottak új vezetőt. A második fordulóban visszalépett Korodi Attila és az első fordulóban legkevesebb szavazatot kapott Szabó Károly ellenében Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere nyerte el a többség bizalmát. Az igen hosszúra nyúlt, éles szóváltásoktól sem mentes ülés központi témája az EP-választási eredmények elemzése volt.

Toró Tibor kizárásáról végül nem szavazott a testület, ám a vita során többen élesen bírálták és távozásra szólították fel a Temes megyei képviselőt. S bár elérte célját a szövetség, és bejuttatott két képviselőt a brüsszeli parlamentbe, az ülést mégsem a győzelem utáni hangulat jellemezte. A veszteségeket vették számba, a felelősöket keresték, és egyértelműen megfogalmazódott: újra kell rendezni és zárni soraikat.

Nincs szükség kéthangú politizálásra

Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolóját köszönetekkel kezdte. ,,Ez a szövetség a romániai magyarságé, és a választási eredmény is ezt bizonyítja" ― hangsúlyozta Markó. Kitért arra, hogy nehéz kampányt tudnak maguk mögött, két tűz között bajnokcsapatokat kellett legyőzniük ― a Fidesz kampányát és a román politikai támadásokat említette ―, és úgy vélte, az RMDSZ ezt tisztességgel megoldotta. ,,Bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarság bölcsebb, mint mi, és még mindig nem a magyar―magyar mérkőzést tartja a legfontosabbnak, hanem azt, hogy erős képviseletet mutassunk fel." ,,Győztünk, de ez csak azt jelenti, hogy kaptunk egy esélyt, hogy dolgainkat rendezzük" ― emelte ki az elnök. Nagyon fontos az erdélyi magyarság egységes képviselete, de nem használ a közösségnek, ha két hangon beszélnek Bukarestben vagy Brüsszelben. Negatív példaként említette Tőkés Băsescuval folytatott tárgyalását. A teendőket is felsorolta: értékelni kell a helyi és területi szervezetek munkáját, és meg kell határozni a célokat. Az elnök szerint határozottan vállalniuk kell a modernizációt és az autonómiát, ki kell dolgozni Székelyföld, Partium és a szórvány stratégiáját. Mindez csak együttműködéssel valósítható meg, tehát folytatni kell a párbeszédet, elsősorban a magyar közösséggel, az egyházakkal és civil szervezetekkel ― emelte ki. ,,Az együttműködés kiteljesítése nem az RMDSZ-en kívül álló szervezeteken múlik" ― hangsúlyozta, és kifejtette, Tőkéssel, illetve az MPP-vel is folytathatnak párbeszédet, ám csak feltételekkel.

Az RMDSZ elnöke szerint az MPP-nek tisztáznia kell román pártokhoz, intézményekhez fűződő viszonyát, Tőkésnek pedig előbb le kell mondani a ,,mocskolódásról, rágalomról" (sértőnek találta, hogy posztkommunista szervezetnek nevezte az RMDSZ-t). Markó szerint dialógust elsősorban a magyar közösséggel kell folytatniuk, azzal az egyharmaddal, aki nem az RMDSZ-re voksolt.

Párttal szemben pártként működni

Kelemen Hunor ügyvezető elnök a kampányt és az eredményeket vette számba. A székelyföldi gyenge eredményeket a területi szervezetek nem megfelelő munkájával magyarázta, és kiemelte, ott kell a legalaposabb elemzéseket végezni, hogy meghozhassák a helyes döntéseket. Ha nem ezt teszik, ha nem a megfelelő döntések születnek, akkor a tavaszi önkormányzati választásokon ,,szembe megyünk a gyorsvonattal" ― fogalmazott. Kelemen kifejtette, információik szerint Tőkésék nem akarnak megegyezést, és az RMDSZ nem foglalkozik a Magyar Polgári Párt bejegyzésének megakadályozásával, tehát tavasszal, az önkormányzati választásokon ,,kegyetlen" verseny lesz. ,,Ott lesz egy olyan párt, amelyben pártfegyelem van, a parancsokat Cotroceni-ből adják, és Udvarhelyről továbbítják, amelyben nem lesznek kilengések, és lesz az RMDSZ, amely nem is kemény, nem is puha, ahol helye van mindenkinek, és ahol mindenki azt csinál, amit akar" ― emelte ki, és hozzáfűzte, az RMDSZ-nek is igazodnia kell a helyzethez, ha döntés születik, azt mindenkinek követnie kell. Kelemen megfogalmazása szerint Székelyföld becsületét Csík és Maros megye mentette meg, de ez kevés ahhoz, hogy győzelmet ünnepeljenek. ,,Ha Székelyföldet nem tudjuk visszanyerni, ha a területi szervezetekben nem tudunk rendet tenni, és megfelelően felkészülni az önkormányzati választásokra, akkor még egy esélyt nem kapunk az erdélyi magyarságtól" ― fejtette ki az ügyvezető elnök.

Árulókról beszélnek

A frakciók nevében szólók, illetve az egyéni szónokok attól függően, hogy melyik régióból érkeztek, különböző módon értelmezték az eredményeket. A partiumiak, a szórványból érkezők a székelyföldiek felelősségét igyekeztek taglalni, elhangzott, hogy eltompult a tömbmagyarságban élők veszélyérzete, ezzel magyarázható elfordulásuk az RMDSZ-től. A székelyföldiek arra keresték a választ, miért távolodott el a városi lakosság és az értelmiség a szövetségtől. Borboly Csaba például az etnikai tudat tompulásában látja ennek okát, Kelemen Attila szerint gondot jelent, hogy vannak, akik, bár élvezik az RMDSZ előnyeit, szégyellik odatartozásukat. Legkemé­nyebb hozzászólása Frunda Györgynek volt, aki kifejtette: Tőkéssel, a Fidesszel, a magyar sajtóval, a román intézményekkel és Băsescuval szemben kellett kampányolniuk. Az RMDSZ soha nem kapott ilyen kevés szavazatot, nem csak ott veszített az RMDSZ, ahol Tőkés nyert, hanem mindenhol, ahol kevesebb szavazatot kapott, mint 2004-ben ― vélte Frunda. Erkölcstelennek és gerinctelenek nevezte azokat az RMDSZ-es képviselőket, akik Tőkés püspökkel kampányoltak ellenük, és véleménye szerint rögtön meg kellett volna vonni tőlük a politikai támogatást. Ha nem oldják meg az árulók kérdését, veszíteni fognak ― fejtette ki Frunda. Meglátása szerint az ellenzék két célt követ: meggyengíteni az RMDSZ-t annyira, hogy átvegyék a romániai magyarság képviseletét, illetve, hogy átvegyék az RMDSZ-en belül a hatalmat, és erre használják a belső ,,kétkulacsosokat". Javaslatokat is megfogalmazott: azonnali tisztújítás kell a gyenge eredményt felmutató szervezetekben. Kifejtette, teljesen fölösleges volt az RMDSZ-t ennyire jobbra tolniuk, retorikájuk nem hozott szavazatokat, és hangsúlyozta, keményen fel kell lépniük az Európai Néppártban a Fidesz ,,elfogadhatatlan" politikája ellen.

Háromszék, a konfrontációs zóna

Tamás Sándor képviselő szerint nem a hibásakat, a hibákat kell keresni, és új társadalmi szerződést kell kötni az emberekkel. Kovács Péter azt hangsúlyozta, hogy a végrehajtásban pártként kell viselkedniük, Sógor Csaba úgy vélte, szavazatukkal együttműködésre és szövetségre ítélték őket az emberek. A név nélkül, de több ízben kritizált Demeter János nem válaszolt a vádakra, de kifejtette, akkor lehetnek sikeresek, ha nem pártként viselkednek, Székelyföldet nem veszítették el, de jelzést kaptak, többet kellene tenni a régióért. Toró Tibor szerint arra kaptak esélyt, hogy az erdélyi magyar politikai elit rendezze sorait. A pluralizmus tény, és az érdekképviseletet újra kell gondolni ― hangsúlyozta. Tagadta, hogy Tőkésék nem kívánnak egyeztetni, és javasolta, január elején alakítsák meg az erdélyi magyar kerekasztalt, amely dönt a brüsszeli közös fellépésről és a választási együttműködésről. Furcsának nevezte, hogy az a Frunda György ad leckét erkölcsből, aki becsapta választóit, és lemondott az EP-képviseletről. Albert Álmos azzal magyarázta a háromszéki eredményeket, hogy a térség konfrontációs zónává vált, ahol állandóan küszködni kell a román politikával, ezt próbálják többen kihasználni. Szerinte az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része, a sajtó fogott össze az RMDSZ ellen, és így magyar―magyar konfrontáció helyszínévé is vált Háromszék. Szavaihoz csatlakozott Márton Árpád, aki sötét víziót vázolt, aki a Háromszék című lapot, ,,a Román Kommunista Párt lapjából jobboldalivá vált újságot" okolta a kialakult helyzetért, azért, amiért a megye lakossága úgy érzi, hogy ,,a védett középen áll", és figyelmeztetett: ,,fel kell ráznunk, rá kell ébresszük arra, hogy vele szemben már ott áll a megtorlásra kész csendőralakulat". Bakk László, az Erdé­lyi Magyar Kezdeményezés nevében olvasta fel kritikáját az RMDSZ-szel és csúcsvezetésével szemben, amelyet felelőssé tett a súlyos belső válságért, és kifejtette: csak a megegyezés jelenthet megoldást. A felszólalásokra adott válaszában Markó is élesen bírálta Torót, és kifejtette, van egy rendkívül veszedelmes, illúzióktól terhes demagógia, amely azt terjeszti, hogy holnap autonómia lesz. Kifejtette: Székelyföldön ,,hideg és fűtetlen közösségekkel" találkoztak, ezen változtatni kell, a veszély nem múlt el, Voiculescu törvényeit és a magyar oktatást elsenyvesztő jogszabályokat elfogadhatja a parlament. Markó szerint tudatosítani kell az emberekben, hogy józan eszükben bízzanak, és ne hamis prófétákra bízzák jövőjüket.