Emberi jellemzőnk az öregedéstől való félelem. Az aggodalom, hogy 60, 70 vagy 80 évesen milyen szerepet töltünk majd be a társadalomban. Amikor aktív időskorról beszélünk, azon azt értjük, hogy az évek múltával ne kevésbé, hanem még jobban éljünk mindazzal, amit az élet tartogat: a munkahelyen, otthon vagy a társadalomban, közösségekben is. A tevékeny időskor nemcsak az egyénnek, hanem a társadalom egészének is hasznára válhat – erre szándékszik irányítani a figyelmet a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve.
Félelmeink
Az idősellátás nemcsak a szakembereknek, hanem a társadalom egészének az ügye, mert mindenkit valamilyen formában érint közvetve vagy közvetlenül. Idősként már részese is lehet a folyamatnak, vagy fiatalként még előtte áll.
Minden ember idősödése során változásokon megy át. Ezek nemcsak biológiai változások, hanem a szociális kapcsolatokat is érintik. Az öregkorról kialakított, félelmekkel teli elképzelések elsősorban a pszichoszociális hatások mentén alakulnak ki. A következő szakaszhatárok azok, amelyek különösen befolyásolják az idős emberek életét:
– a munkahely elvesztése, nyugdíjba vonulás
– a családtagok, barátok elvesztése
– a megszokott környezet változása
– az önállóság elvesztése.
Ezek a történések veszteséget okoznak, és felvetik az élet értelmére vonatkozó kérdéseket. Az öregedési folyamat attól függ, hogyan játszódnak le ezek az átmenetek, állapotváltozások.
Az idősekről alkotott vélemények között sokáig elfogadott volt az ún. deficit modell. Ennek lényege, hogy idős korára mire válik képtelenné az ember. Az elmúlt negyedszázadban jelentősen változott ez a szemlélet. Az öregséget ma már nem állapotnak, hanem folyamatnak tekintjük, az öregedési folyamatot komplex módon, annak biológiai, mentális és szociális összefüggéseiben vizsgáljuk.
Időskor és lelki egészség
A lelki egészség, teljes egészségünk részeként a mindennapi életünk során képessé tesz bennünket arra, hogy életünket jól irányítsuk. A lelki egészség azon múlik, hogy alapvető szükségleteink kielégülnek-e. Ide tartozik a szociális és pszichológiai feltételek egész sora, mint a megfelelő étel, menedék, védelem, biztonság, társas támogatás, valamint a magasabb rendű szükségletek, mint a szeretetteljes kapcsolatok, tisztelet, önbecsülés, méltóság, szabadság és önkiteljesítés. Az életkor növekedése azt jelenti, hogy meghosszabbodik az a periódus, amely biológiailag, pszichoszociálisan, gazdaságilag és egészségügyi szempontból is eltér az aktív kortól. Ebből adódóan az időskori lelki egészség az előbbi kategóriák változása miatt eltér az előző életszakaszoktól. Az alapvető életszükségletek általában kielégítettek, a magasabb rendűek területén viszont károsodások jelentkezhetnek.
A belső és külső védő tényezők a nyugdíjba vonulással, a testi erő csökkenésével, krónikus betegségek megjelenésével, az egyedül maradással az idősödés folyamán csökkennek. Egyre erősödnek ugyanakkor az egészségkárosító, sebezhetőségi tényezők, mint a tehetetlenségérzés, elszigeteltségérzés, stigmatizált állapot. Az időskori lelkiállapot is a körülményekre való reagálás, a megbirkózási mechanizmusok mentén nevezhető egészségnek vagy betegségnek.
(folytatjuk)
(forrás: Dr. Mejercsik Eszter, Geronto.hu)
