Élettérré nőtte ki magát

2012. október 6., szombat, Közélet

Amikor a jelenlegi megyei katonai parancsnokság Kós Károly utcai épületében Nagy B. János igazgatása alatt öt elemi osztállyal megkezdte működését a sepsiszentgyörgyi 2-es számú Általános Iskola, még senki nem gondolta, hogy az ötvenedik tanévet közel ezer diákkal nyitja meg az időközben a Szemerja lakónegyedbe költöztetett tanoda, és elért eredményei okán a város legkeresettebb I–VIII. osztályos iskolájává válik. Fennállásának fél évszázados évfordulója alkalmából címeravatóval, emlékkönyv kiadásával, kiállítással és a diákok műsorával ünnepel ma a Váradi József Általános Iskola.
 

1962-ben tizenegy kétüléses padot, három széket, egy szekrényt, egy asztalt, kályhát, táblát, villanylámpát és néhány szemléltetőeszközt örökölt az újonnan létrehozott iskola a felszámolt 7-es számú Általános Iskolától, amelyet cigányiskolaként ismert a város lakossága – tudjuk meg az emlékkönyvben közzétett történeti összefoglalóból. Az első esztendőben öt magyar elemi osztály kezdte meg működését, a következő tanévben ötödik is indult, az első román osztály a hetedik tanévben jelent meg. Rövid ideig a jelenlegi Mikes Kelemen Elméleti Líceum épületében is működött az iskola, de a gyermeklétszám növekedése miatt szükségessé vált az építkezés. 1970-ben készült el a Szemerja negyedi épület, melyet két ízben, először 1975-ben, majd 1995-ben bővítettek, aztán 2002-ben kiegészült az elemi osztályoknak helyet adó új iskolaépülettel, tornateremmel, díszteremmel. Fenn­állásának harmincadik esztendejében az iskola felvette Váradi József szabadságharcos nevét, akit 1854-ben az őrkői vesztőhelyen végeztek ki Bartalis Ferenccel együtt a Makk József vezette összeesküvésben való részvétele miatt. Ugyanabban az esztendőben jött létre a Váradi–Bartalis Alapítvány, amelynek célja az anyanyelv- és hagyományápolás, anyagi alapok teremtése az iskola fejlődésének, korszerűsítésének elősegítésére.
1990-től tizenhét éven át Demeter Miklós igazgatta az iskolát, az ő tisztsége idején – Háromszéken elsőként –a Váradi József Általános Iskolában indult alternatív oktatás, 1994-ben Waldorf-osztály, 1997-ben Step by step kezdte meg működését (a délutáni váltás miatt előbbi időközben elköltözött), 1998-tól református tagozatként számon tartott osztályok is működnek az iskolában. 2007-től Fekécs Károly az iskola igazgatója.
A régi épület udvarán álló kőtömbös emlékműnél rója le kegyeletét minden esztendőben az iskola apraja-nagyja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt, az új díszteremben nemcsak az iskolaünnepélyeket tartják, de otthona az évente rendezett gyermekszínjátszó fesztiválnak is. A tantermekben folyó pedagógusi munka eredményét leginkább azon lehet lemérni, hogy a város két nagy hírű középiskolájába, a Szé­kely Mikó Kollégiumba és a Mikes Kelemen Elméleti Líceumba sok váradis jut be az elsők között a IX. osztályos felvételin, a tanulók hazai és Kárpát-medencei versenyekről hoznak díjakat, és rendszeresen részt vesznek a korosztályukat érintő városi kulturális és sporteseményeken.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2012-10-06: Irodalom - :

Bözödi György: Székely bánja (Székely könyvtár)

Sem az Erdélyi Szépmíves Céh, sem a Hitel nem akarta megjelentetni Bözödi György Székely bánja című remekművét: tizenhat fiatal írónak kellett összefognia ahhoz, hogy – az újonnan induló Enciklopédia Kiadó első köteteként – 1938-ban mégis napvilágot lásson a könyv. Vajon mi lehetett az oka annak, hogy sem a „nagy öregek” (Kós Károly, illetve a helikonisták első nemzedéke), sem a „fiatal farkasok” (László Dezső, Venczel József és társaik) nem vállaltak közösséget az akkor 25 éves Bözödi Györggyel?
2012-10-06: Közélet - Kisgyörgy Zoltán:

Tisztújítás a református egyházban

Az Erdélyi Református Egyházkerület törvényei szerint hatévenként tartják az egyház­megyei tisztújító közgyűléseket. Az évek teltével új lelkészek nőnek fel az egyre nagyobb elvárások szintjére, s a tisztújítással együtt jár a nemzedékváltás is. Kovászna megyében három református egyházmegye működik: a sepsi, a kézdi-orbai és az erdővidéki.