A húsmarhatenyésztés célja a szükséges mennyiségű és minőségű vágómarha és marhahús gazdaságos megtermelése, valamint piacra juttatása. A marhahúsfogyasztás, így a szükséglet is országonként különböző.
Jelenleg a marhahústermelésben a kettős (szimentáli típusú) és a tejhasznosítású fajták meghatározó arányt képviselnek, de a kimondottan húshasznú fajták aránya egyre nagyobb szerepet kap a marhahúsellátásban. Ugyanis a tehenenkénti átlagos tejtermelés növekedésével a tejhasznú tehenek létszáma csökkenő tendenciát mutat világszinten, így ezek hústermelése is ebben az irányban mozog. A legtöbb országban a kiesést a húshasznú fajták létszámának növelésével próbálják pótolni. Ez a húsmarhatenyésztés jelentőségét növeli, így olyan európai országokban, ahol ennek nincs hagyománya, az ágazat fellendülésnek indult (pl. Magyarországon és nemrég nálunk is), a hagyományosan húsmarhatartó országokban pedig igen jelentős méreteket öltött. Például az Egyesült Államokban az összes tehén 77 százaléka húshasznú, Franciaországban, Nagy-Britanniában pedig 30–40 százaléka. Az arány viszont nálunk országszinten elenyésző, az utóbbi években csak Fogaras, Temesvár, Galac, Suceava környékén létesítettek Limousine, Aberdeen Angus és Charolais húsfajtájú telepeket, az utóbbi időben Háromszéken is egyre többen gondolkodnak a húsmarhák tartásán a már meglévő telepek mellett (Zalán, Tamásfalva, Szentkatolna, Uzon, Szentgyörgy).
Háromszék természeti adottságai kitűnőek az ágazat fejlesztéséhez, az adott feltételek több ezer húshasznú tehén és szaporulata eltartását is lehetővé tennék. Köztudottan a megyében közel 55 000 hektár legelő található, amit nem megfelelően hasznosítunk. A gyepterület pedig évről évre nő: aki nyitott szemmel jár a megye határában, könnyen észlelheti, hogy egyre több a megműveletlen, begyepesedett terület, amelyen gyakorlatilag nem termesztenek semmit, és nem hoz jövedelmet.
A növekedés másik oka lesz az unióval kötött mezőgazdasági szerződés. Az ország 9,4 millió hektárnyi szántóföldjéből jelenleg csak 7 millió hektárra fizetnek területalapú támogatást, igaz, Románia a napokban kérte az unió szakbizottságánál, hogy 2014-től 9 millió hektárra fizethesse ezt. Nemleges válasz esetén a gyepterületek aránya feltehetően növekszik, ami a legelőre alapozható állattenyésztés ágazatainak, közöttük a húsmarhatenyésztésnek a lehetőségét tovább javítja.
Az ágazat fejlesztési lehetősége mellett szól az is, hogy aránylag sok kihasználatlan épülettel rendelkezünk, ezek az állatok téli elhelyezését szolgálnák, vagy ha nem is áll rendelkezésünkre hasonló lehetőség, a telelőhely megépítése minimális befektetésből megoldható.
A húsmarhatartás fejlesztése mellett szól a nemzetközi húspiac tendenciája is. Szűkebb szomszédságunkban, az unió piacán jelenleg marhahúshiány van, ez évenként megközelíti a 2–300 000 tonnát, és a helyzet előreláthatólag hasonló marad akár 2020-ig is, mikorra az unió marhahúsfogyasztása az előrejelzések szerint nagyon megugrik. Biztató lehet számunkra a legújabb, széles körű amerikai piackutatás eredménye is, miszerint a világ marhahúsigénye 2020-ra megduplázódik.
Mintegy következtetésként: a húsmarhaágazat fejlesztése környezet-, tájvédelmi és gyephasznosítási, munkaerő-foglalkoztatási, exportbevételi szempontból célunkká válhat a közeljövőben.
