,,Köröspatak birtokos közössége folyó 1866-ik október hó 5-én folyamodott a Mélt. Grof Főkirálybiró Urhoz, és a Tekintetes Tisztséghez, miszerint a 32 Sepsi Közösség által edig elé oszthatatlanul birt, de jelenben elosztott erdőrészének kezelése tárgyában intézkedés történjék.
Méltányoltatván Nemes Közösségünknek folyamodása, és kérelme is erre keletkezett. Tisztelt Főkirálybiró Ur rendelete folytán Nemes Közösségünk utasitatott ezen Bodzai erdő résztulajdonosi jog, és használatának, ugymint gyakorlatának kérdése, és illetősége tárgyában tüzetesen az alábbiakat nyilatkozni
NYILATKOZAT
 A Bodzai ugynevezett 32 Közösség által eddig közösön, most azonban elosztott erdőbirtok részre vonatkozó jógosultság természetéről telyes felvilágositás eszközöltessék, azon értelemben, hogy a valóságos tulajdonosi jog érintetlenűl maradhasson. Miután ezen kérdés még országos megoldásra vár, csak is annyit vagyunk bátorok megjegyezni, miszerint ezen jelenbeli kérdésalatti bodzai erdőrészhez való tulajdoni jogot ősidők ota Köröspatak Nemes Közössége birta, és gyakorolta, hogy pedig a közösség birtoklói cime alatt csak is azon jogosultak igényei érthetődnek, akik mint Nemes Közösségünk egyenjogu birtokosai az 1848 év alatti viszonyok és körülmények természetéből kifolyólag eredeti allodiális természeténél fogva érvényes jogcimen birtokosoknak tekinthetnek. Az akkori fennálló törvények értelmében 1848-ik év után pedig a jelen kormány rendszeres ezen ősi székely föld természetéből származott jogokat méltányolván, az e tárgyban kibocsájtott csakis pátens határozottan rendeli, hogy mindaddig mig ezen tárgy országosan elnem intéztetik az 1848-ik status guo, vagyis azon időszakkori birtoklásjog alaptartandó. Nemes Közösségűnk szilárdan elvan határozva az 1848-ik status guo fenntartása mellett, ezen jognak a fennálló rendeletekben is gyökerező védelemhez ragaszkodni, és azon jogokat érintetlenül fenntartani. Mindazon által Köröspatak Nemes Birtokos Közössége ezennel kinyilatkoztatjuk a Méltóságos Királybiró Ur előtt, miszerint ezen birtokunk után járandó jövedelmet, oly némű célokra ohajtjuk a jövendőben felhasználni, melyek által a Nemes Közösség Birtokosa erdei gyarapitásának, és a közjólét azáltal előmozdithassék, de az efeletti rendelkezés, és szabályozási jogot Köröspatak Nemes közössége sajátmagának tartván fel.
A Méltóságos Királybiróurnak alázatos szolgái, Szabó Dávid, Küs István, Para Joseff, Költő László, Szinte Gábor, Kiss Dániel, Bedő Gábor, Küs Jóseff, András Márton, Sipos Lajos, Balog Sigmond, Szinte János, Szinte Joseff, Veres Dániel, Bedő Dániel, Bedő Moses idős, Bedő Joseff, Pilbát Mihály, András Moses, Imre Lajos, Foro Dániel, Költö Béniám, Bedö György, Sebestén Dénes, Ütő Moses, Kotsis Ferenc, Imre Áron, Bedö Sámuel, Sabó Lajos, Bedö Albert, Sebestén Joseff, Veres Béniám, Költö  István, András Joseff, Bedö István.
Sepsiköröspatakon 1866-ban november 14-én”
(Sepsiszentgyörgyi Levéltár, fond 8, dos. 22, fil. 22–25.)
A hatalmas kiterjedésű erdőbirtokok, melyek a 32 sepsiszéki falu birtokosainak tulajdonát képezték, határosak voltak az 1848-ban megszüntetett havasalföldi Secuien, azaz Székelyek megyével, melynek területe Prahova és Buzău megye északi részén volt. A Havasalföldi magyar lakosság a 13. század végétől, majd folyamatosan a hajdani székely megye lakossága is átköltözik Erdélybe. Az egymással határos két székely megye erdőbirtokai is hasonlóak lehettek.