A cégtulajdonos még akkor vette bérbe a baróti önkormányzattól a miklósvári gróf Kálnoky-kastély mögötti egykori téeszépületeket és környező területet, amikor a Baróthoz tartozó települést hátrányos helyzetűnek sorolták be. Azóta közel 22 esztendő pergett le az új rendszer rok­káján, s csodák csodája, a kereskedelmi profilú kft. nemhogy fejlődött, tulajdonosa 2007-ben teljesen újjáépítette, s ekképpen kialakította a térség legkorszerűbb, az európai uniós normák előírásai szerint működő vágóhidat.
A cég irodájában Bogyor Mária Magdolna fogadott, aki szerényen előkönyvelőként mutatkozott be, de kiderült, hogy szakember, hiszen a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola végzettje, s mint ilyen, állat-egészségügyi asszisztensi diploma tulajdonosa.
– A cég 2000-ben alakult, én is akkor végeztem tanulmányaimat. Nem a kezdetektől dolgozom itt, de két munkatársam, a baróti Katona Ferenc és az ürmösi Szász Károly is hasonló képzettséggel rendelkezik.
A csendes és kihalt grófi uradalom árnyékában pörög az élet. Miként a cégtábla is mutatja, itt kimondottan disznóvágóhíd működik, látogatásunkkor éppen újabb sertésszállítmányra vártak. Mint megtudtuk, egyszerre 100 vagy éppen 200 vágni való hízó érkezik, és félkész nyersanyagként szállítják tovább a cég szecselevárosi húsfeldolgozó üzemébe. Meglehetősen  szerteágazó a kft. tevékenysége: péksége, üzletlánca, vendéglője és autóparkja is működik. A vágni való sertéseket ellenőrzött és engedélyezett sertéshizlaldáktól szerződik le Buzău, Prahova, Hunyad és más megyék nagyobb egységeitől. Ez a fajta vásár teljesen átlátható, minden ott az interneten, a fogyasztó minden egyes vágni való sertés „életrajzát” megismerheti. Lehet tudni, milyen szülőktől származik, mikor született, mivel táplálták, milyen volt egészségi állapota, hogyan növekedett súlyában. A nyilvántartást szakemberek vezetik, állatorvosi felügyelet alatt állítják össze, és az állat bőrén található jegy (tetoválás) alapján lehet követni, felismerni, azonosítani.
A kft. különösképpen azért érdekelt bennünket, mert több mint két évtizede részrehajlás nélkül a környékről verbuválta és verbuválja alkalmazottjait, közöttük számos szakembert. Jelenleg 18 magyar nemzetiségű alkalmazottal dolgoznak, közülük 15-en helyben laknak. Egyfajta áldás ebben a kis erdővidéki faluban az ilyen ipari egység, ahol a helybeliek meg tudják keresni a mindennapi kenyeret. Amint azt Bogyor Mária Magdolnától megtudtuk, a cégtulajdonos a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel viseltetik alkalmazottjaival szemben, biztosítja a munkavédelmi ruházatot, juttatásokat, és az élelmiszerjegy értékének arányában minden hónapban részesülnek a cég termékeiből. Nem igaz, hogy nem érződik itt is a gazdasági válság: ha kevesebb az eladás, ritkább a vágás is! – mondta.
Katona Ferenc és Szász Károly a legszigorúbb élelmiszer-ipari ellenőr. Megtekintettük a laboratóriumot, ahol ellenőrzik, hogy nincs-e a levágott állat rekeszizmában trichinella-lárva. Mindenütt tisztaság fogadott, amelyhez hasonlót csak a lemhényi székhelyű Torro Impex Kft.-nél, dr. Pál Andor vágóhídjánál észleltünk. Itt jegyezzük meg, hogy az uniós előírások tiszteletben tartása révén ez a vágóhíd nem veszélyezteti a környezetet, Miklósvár levegőjét, csendjét, a környék vizeinek tisztaságát, a közelben lévő és restaurálás alatt álló Kálnoky-kastélyt és környezetét, ahol az elkövetkezőkben kulturális-művészeti és idegenforgalmi-vendéglátó-ipari tevékenységre lehet számítani.
Az egységnél nem számít az, hogy az értékesítésre szánt élő állat teljesen kivizsgált állapotban érkezik, a vágóhídon is el kell végezni az előírt ellenőrzéseket. Szász Károly német minőségjelző készülékkel ellenőrzi, hogy a levágott állatban hány százalék a tiszta hús, mennyi a zsiradék. Ennek alapján pecsételi le a fél disznót, s mint vágóhíd visszaigazolja annak minőségét a hizlaldának, amely majd ezen okmány alapján részesül kormánytámogatásban. Ezt a szigorú ellenőrzést igazolja-szavatolja a megyei állat-egészségügyi igazgatóság állatorvosa is, aki minden vágás alkalmával jelen van a vágóhídon.