A Székely Nép 1920. szeptember 30-i száma Szibériai hírek rovatában Székely művész-élet a krasznojarszki fogolytáborban cím alatt egy fogságból hazatért kézdivásárhelyi 24-es honvédzászlós mesél a tábor életéről: „A fogolytáborban különösen a székelyföldi fogoly tisztek fejtettek ki élénkebb tevékenységet.
Valósággal pezsgő irodalmi és művészeti életet teremtettek a nagy orosz rengeteg közepén, hűségesen ápolva a magyar nemzeti érzést, a magyar szellemet és a magyar kultúrát. (…) Rendes színházi előadásokat rendeztünk. (Természetesen, a női szerepeket is férfiak játszották – J. Á.) Színre kerültek a magyar klasszikusok és a fogolytábor tollforgatóinak művei (1. kép). Értékes írásokat alkotott Elekes György kézdivásárhelyi fogoly tiszt, Elekes Béla volt Háromszék megyei főispán fia, aki megírta Az ördög című fogolytábori paródiáját és sok más darabot. Ember cím alatt revüt is adtak ki, mely nyomda hiányában kézzel írva jelent meg. (…) A fogolytábornak csinosan összeállított színháza volt. A függönyt egy marosvásárhelyi rajztanár festette. (…) Dr. Székely Lajos marosvásárhelyi tanár tartalmas előadásokat tartott a táborban Székelyföld, Erdély politikája stb. címen…”
Dr. Elekes György (1894–1969) nevével feltételezhetően már találkozott az olvasó. Botka Ferenc többször említi Üzenetek Szibériából (Hadifogság és irodalom 1914–1921) című, a fogolytáborok művelődési életét bemutató könyvében, de Veress Dániel is megemlékezett róla 1968-ban a Megyei Tükör hasábjain Akikről keveset tudunk címmel. A Háromszék ez évi január 14-i számában Fekete Vince vázolja munkásságát és közli egyik Krasznojarszkban írt költeményét. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon is bő szócikkben méltatja. Megtudjuk, hogy hat évet töltött fogságban, 1916 és 1919 között Krasznojarszkban tagja volt annak az irodalmi körnek, mely Az Ember című irodalmi lapot megjelentette. Fogságban írt verseit Szibériában pergő homokszemek zenéje címmel 1921-ben adta ki Kézdivásárhelyen. További irodalmi tevékenységének részletezése nem tartozik cikkünk tárgyához. Még csak annyit, hogy Brassóban könyvkereskedést tartott fenn, 1940-ben, a bécsi döntés után telepedik le Sepsiszentgyörgyön.
A krasznojarszki fogolytábor életéről Rónay Ernő Krasznojarszk című regényében olvashatunk.
Végezetül íme két, tulajdonomban levő, Krasznojarszkból küldött, szintén fogolypostai lapra nyomtatott kép: OL szignóval ellátott linómetszet üdvözlet (2. kép) és egy stencilezéssel sokszorosított újévi üdvözlet (3. kép).
