Mikóújfalu legfiatalabb testvértelepülése a Kecskemét melletti Ballószög. A kapcsolatok 2010-ben kezdődtek, ekkor látogatott az újfalusi küldöttség Ballószögre, aláírták a két település közötti viszonyt rögzítő okmányt, és elhelyezték azt az emlékkopját, amely a Mikóújfaluban leleplezett és megáldott Nemzet kopjafájának hasonmása (Balázs Antal alkotása).
Az akkori eseményen jelen volt Lezsák Sándor magyar országgyűlési képviselő is. Mondanunk sem kell, hogy a mikóújfalusi Nagykürt ’95 fúvószenekar már akkor bemutatkozott Ballószögön, az asszonyok-lányok elkészítették az azóta nagy sikereket arató mikóújfalusi különlegességet, a rakott ágat. Ezt egyébként időközben le is védte a falu az Iparjogvédelmi és Szabadalmi Hivatalban, és meglehet, hogy a jövőben egyfajta székely termékként ez is része lesz a vendégforgalom fejlesztését célzó tevékenységnek.
– Az alföldi településen idén október 5–6-án tartották meg a hagyományos IX. Szüreti Napot, amelynek részeként az aradi vértanúkra is emlékeztek. Nos, erre az alkalomra minket ismét meghívtak – tájékoztatott Nyáguly Vilmos polgármester.
Mint mondta, 53 személyből álló küldöttség látogatott Ballószögre, köztük a 24 tagú fúvószenekar is. Volt zenés ébresztő, közösen koszorúzták meg a Nemzet kopjafáját az újvidéki Gombos nevű település polgármesterével, Ruppa Attilával, és tanúskodtak nyolc személy honosítási ceremóniáján. Az ünnep estéjén egyórás fúvóskoncertet adott az újfalusi Nagykürt 95 zenekar Sorbán Miklós vezényletével.
A Kiskunsági Homokhátságon valamikor egy 14. századi település állt, mely a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a túlélők az időközben jelentősebbé vált Kecskemétre menekültek. Sokáig pusztaság uralta a település helyét, Kecskeméthez tartozott, a város itt tartotta állatait. A 19. század elején a futóhomokossá váló területeket erdősítették, szőlőket telepítettek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Kossuth Lajos toborzókörútja hatására körülbelül négyezren csatlakoztak a szabadságharcosokhoz a környékről. A kiegyezés idejére a szabadabbá váló gazdálkodás hatására a lakosságnak már egyharmada ezen a külterületen élt. Ebben az időben alapozták meg a mai termelési formákat. 1954-ben a 3000 lakosú község elszakadt Kecskeméttől, és önálló településsé vált. Híres a termálfürdője, amelyben a felszínre érő 38 Celsius-fokos, meleg ásványvíz ízületi (reumatikus) és nőgyógyászati panaszokra gyógyhatású.
