Málnás község hármas település, hozzá tartozik Málnásfürdő, az egykori Málnási-feredő és a baróti hegyvonulat nyugati lábánál fekvő Zalánpatak. Anyagiak hiányában ilyenkor, évzárás előestéjén a legfontosabb folyamatban lévő munkálatok felől érdeklődtünk, a jövőépítésről beszélgettünk Kasléder József polgármesterrel.
– Fejtörést okozott, hogy a községközpontban még a Solel-Boneh-pályázat alapjaiból megépített ivóvízhálózatba bevezetett víz minősége semmiképpen sem bizonyult megfelelőnek. Emiatt arra kényszerültünk, hogy szakcégek bevonásával ugyan, de önerőből jó minőségű forrásvízzel töltsük fel a hálózatot. Erre szolgálna a Bodoki-havas masszívumának nyugati lejtőjén eredő három olyan édesvízforrás, amelynek hozama fedezné a település fogyasztását, és kihasználva a jó időt, ütemesen folynak a munkálatok – közölte.
Mint megtudtuk, hiába a hegyekkel, hegyi patakokkal és vizet raktározni képes földtani felépítéssel rendelkező vidék, évek óta problémát okoz az ivóvízellátás Málnásfürdőn is. Az ihatósági vizsgálatokkal kapcsolatosan már régebb fenntartások merültek fel, a műszaki feltételeket nem teljesítő vízhálózat és a száraz nyár következtében ebben az évben is akadozott a település ivóvízellátása.
Amióta a megyei tanács és az önkormányzat – a történelem fintoraként – újra visszavásárolta annak a fürdőnek a területét, mely a totalitárius rendszer előtt a nép, a faluközösség, a köz- és fürdőbirtokosság tulajdona volt, másképpen állnak a dolgok: a feltámasztás előtt álló Málnásfürdőnek megfelelő infrastruktúrát kell teremteni. Nos, erről folytattak már tárgyalásokat, és egyhangú a hivatalos vélemény: a gyógyfürdő fejlesztésére mindent átfogó tanulmányt-tervezetet kell összeállítani. Sajnálattal vette tudomásul – mondhatni – Oltfej és Sepsi lakossága, hogy tüneményszerűen beszüntette tevékenységét a szénsavsűrítő, és hogy a Kovászna Gyöngye feliratú borvizet sem Málnásfürdőn palackozzák. Öröm az ürömben legalább, hogy bizonyára hamarosan megnyitja kapuit a Málnás nevű gyógyvizet palackozó üzem az egykori Málnás–Mária dugaszolóüzem telkén.
Mint megtudtuk, a megyei tanács mindkét alelnöke segíti a településfejlesztést és azokat az elképzeléseket is, amelyek Zalánpatak biofaluvá való átalakítását célozzák. Ez a gondolat Zalánpatakon pattant ki, és örömünkre szolgál – mondotta Kasléder –, hogy megfelelő megyei partnercsoport is körvonalazódott ennek segítésére: a megyei önkormányzat, a mezőgazdasági igazgatóság és az újszülött Agrosic Egyesület, amelyhez nagy reményeket fűzünk.
Szédületes gyorsasággal változó világunkban, amelyben már a piacon keresgélő vásárló is a bioterméket lesi, hogy is ne lenne létjogosultsága egy biofalunak, ráadásul ott, ahol arra majdnem minden adottság megvan. Zalánpatak természetes környezete sokféle áldással kecsegtet: a szélvédett mikroklíma, a tiszta levegő és víz, az apró, de még a szennyezettséget nem ismerő borvízforrások, az ózondús levegőt szolgáltató lombhullató erdőkeret, az alkotott örökség és az üveggyártás emlékei mind-mind a jövő vendégforgalmát megalapozó biofalu irányába mutatnak. Zalánpatak, ahol ismét fészket rakott a hutaépítő gróf Kálnoky család meg Károly angol herceg, különleges attrakciói révén a 7. helyet mondhatja magáénak az országban! Miért számítana álomnak itt egy helyi tejfeldolgozó üzem, egy hutatermékeket és -emlékeket bemutató ipartörténeti kiállítás, egy szervezett és rafinált borvízkóstoló, akár egy vadhúsfeldolgozó üzem is?
