Kár, hogy kevesen hallották szombat délelőtt a sepsiszentgyörgyi Minisnaps gyermekkórust és az őket kísérő zenekart (a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola diákjainak közös csapata), mert isten bizony!, Bartók Béla is büszke lehetne arra, ahogyan szólt ez a muzsika a róla elnevezett teremben a Székely Nemzeti Múzeumban.
Ezzel a produkcióval nyitották meg a művészeti népiskolás kórusok és kisegyüttesek Rügyecskék Nemzetközi Gyermekfesztiváljaként hirdetett rendezvényt – amelyen a továbbiakban szinte semmi nem igazolta az elnevezést. A Minisnaps és az említett zenekar valóban gyermekekből áll, legfennebb előadásuk színvonala hazudtolja meg korukat (dicséret ezért tanáraiknak), de a gyulafehérvári Primavera és a Kolozsvári Young Voices, valamint Napoca tagjai a legjobb indulattal sem sorolhatók a gyermekek, az általános iskolások közé. Az említett román ifjúsági együtteseken kívül fia nemzetközi fellépő sem volt, de hazai magyar sem, a házigazdákat leszámítva.
Vajon így kell ezt csinálni? Hangzatos rendezvénycím, óriásplakát, és máris ki lehet pipálni egy szombat délelőttöt? A gyermekek nem ezt érdemlik. A sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola és kihelyezett tagozatainak közel ötszáz diákja méltán kérdezhetné: őket miért felejtették ki a nekik és róluk szóló „fesztiválból”?
