A Kézdivásárhelyi Székely Nemzeti Katonai Nevelőintézet a szabadságharc leverése után a gyalogezred tiszti karának és beteg katonáknak lett az otthona. Mivel a nevelőintézet a szék tulajdonát képezte 1861-ben, Háromszék Képviselő Bizottmánya kérte, hogy eredeti céljának megfelelően indítsák be az oktatást, ahogyan a szabadságharc előtt volt.
A gyűlés jegyzőkönyvének másolata az alábbi tényeket ismerteti:
,,Ezen Nemes Széknek jelen év szeptember 10-én tartott képviselő űlésében, mint ugyan jelen hó szeptember 21-én 516 szám alatt tisztelettel felterjesztett bizottmányi jegyzőkönyv 41 pontja alatt látható azon jogsérelem merűlt fel mely szerint a Kézdivásárhelyi Nemzeti Katona Nevelőintézet, bár magán adakozások alapján épűlt, valamint az ugyanott lévő Székely Gyalogezredesi lak, ez utóbbi hajdan mint székház a szék tulajdona, mégis a Császári Királyi Kincstár által más célokra használtattak.
Midőn boldog emlékezetű néhai Ferencz Császár, és Karolina Augusta Császárné Ö felségeik 1817-ben erdélyi körutjukban Háromszéken Kézdivásárhelyt is érintették, a háromszéki volt székely katonaság kérelme következtében, a Császár Ö Felsége megengedni méltoztatott, hogy a folyamodó székelység K.Vásárhelyt egy katonai fiu nevelöházat saját erején és költségén felállitson. Egy e célból önkéntes adakozás végett tett felhivást 1818-ban, melynek a következő sikere lett.
A 2-dik Székely Gyalogezredhez tartozott székelység önkéntesen ajándékozott váltopénzben 40515 For. És 45 Krajcárt. Ugyan azon ezred főtisztikara 1782 For. 11 Kr. A Székely Huszárezredi, és Miklósvárszéki katonaság 12859 For. 23 Kr. Ugyan azon ezred főtisztikara 356 Fr. 4 Kr. Az emlitett két székely ezredbéli katonaság a saját birtokából volt revendikált havasok jövedelmét önként odaajándékozta 6097 Fr. 46 Kr. Erdély és Magyarhon nemes fiai ajándékoztak 8427 Fr. 24 Kr. Középajtai református pap Józsa János egyedűl ajándékozott 700 Fr. Pojáni székely gyalog örmester Tuzson György 1000 Fr. Bikfalvi gyalogörmester Simon Ádám 1000 Fr. Bikfalvi katona Fejes Sámuel 1000 Fr. Biztos adatok hiányában az adakozók neve kinem mutatható 298 Fr. Az önkéntes adakozás összege tesz 74019 Fr. 53 Kr. Ezen készpénzbeli adakozáson kivűl a háromszéki elegyes közönségek erdejéből, csere és fenyőfa kifaragva, nemcsak ingyen adatott, hanem a katonáskodott székely nép által K. Vásárhelyre be is szállitatott, hasonlólag ingyen volt adva kő, fűveny beszállitva. K.Vásárhely szomszédjában eső Oroszfaluban téglavetésre fa és szalma. Azon hely melyre a Nevelőház épitetett, részint a K. Vásárhely közönsége, részint magányosok tulajdona volt. A városrész, ugy némely magányosok is ingyen bocsájtották át, s csak egy pár magánbirtok részletéért kaptak az érdeklődők a fenti összegből.
...Eredetileg 100 székely fiu katonai neveltetésére, kik az épűletben laktak, ruhazkodtak és élelmeztettek az államkincstárból évenként 4000 Fr. volt utalmányozva. későbben ajándékozott 2 alapitványra Erdélyi Római Katolikus Pűspök Kováts Miklós Ő Nagyméltósága 4000 Fr. Alcsernátoni fökormányszéki fogalmazó Cseh Zsigmond egy alapitványra 2006 Fr. Körösi Csoma Sándor egy alapitványra 100 darab császári királyi vertaranyat, mely magán alapitványi tőkék mégpedig a 4000 Fr. a Császári Királyi Katonai Kormány által nemrégiben a Csiksomlyói Főtanodához, a két utóbbi pedig a Sepsi-Szent Györgyi Református Gymnáziumhoz tétettek át.
784 számu tanácsgyűlés, 1861 dec 11-én, Sepsi-Szent György”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár,
fond 8, dos 60, fil 2)
A Mikó Kollégium sorsát élte meg 150 évvel ezelőtt a Kézdivásárhelyi Katonai Nevelde. Kőrösi Csoma Sándor alapítványát úgy kezelte a kincstár, mintha saját tulajdona lett volna. Félő, hogy azok, akik a Székely Mikó Kollégium sorsáról döntenek, nem ismerik Kőrösi Csoma Sándor kiemelkedő nyelvészeti munkáinak jövedelméből népe számára tett alapítványát, sem a székely nép múltját.
