A tűzszüneti erőfeszítések ellenére Izrael és a palesztinok is folytatták egymás elleni támadásaikat tegnap. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár rámalláhi látogatásán a zsidó állam elleni palesztin rakétatámadások azonnali leállítására szólított fel.
Elfogadhatatlanok a palesztin fegyveresek Izrael lakott területei ellen irányuló támadásai – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, itt az ideje a diplomáciának és az erőszak beszüntetésének.
Az izraeli hadsereg hajnalban több tucat célpont ellen hajtott végre támadásokat a Gázai övezetben. Légicsapást mértek az ott kormányzó radikális Hamasz szervezet belügyminisztériumára és hírszerző hivatalára, továbbá lőtték a palesztin fegyveresek rakétakilövő állásait, csempészalagútjaikat és más létesítményeiket s a Hamasz-parancsnokságokat is.
A palesztinok folytatták Izrael déli része elleni rakétatámadásaikat: a határ menti településekre lőttek rakétákat, valamint Askelont és Asdódot vették célba. Néhány településen megszólaltak a légi riadót jelző szirénák, de áldozatokról nem érkeztek hírek.
Az izraeli katonai rádió jelentése szerint tegnap egy merénylő felrobbantott egy autóbuszt Tel-Aviv központjában. A szemtanúk szerint dél körül gyanús férfi szállt fel egy nagyobb tárggyal az egyik járatra, majd csomagját hátrahagyva sietve leszállt. Távozása után az autóbusz felrobbant. A mentőszolgálat tizenhét sebesültet szállított kórházba, közülük ketten súlyos sérültek. A rendőrség képviselője bejelentette, hogy nem volt előzetes információjuk egy készülő merényletről.
Tegnap több nyugati politikai vezető is a tűzszünet mielőbbi megkötését sürgette. Angela Merkel német kancellár a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában elmondott beszédében a zsidó állammal való szolidaritásra szólította fel a nemzetközi közösséget, és szorgalmazta, hogy mielőbb jöjjön létre fegyvernyugvás Izrael és a Gázai övezet között. Fegyverszünetre szólított fel François Hollande francia és Giorgio Napolitano olasz elnök is párizsi találkozójukon. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még kedd este Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és az izraeli kormány több tagjával találkozott Jeruzsálemben. Olyan tartós megoldás mellett foglalt állást, amely garantálja Izrael biztonságát, és javítja a Gázai övezetben élő palesztin lakosság életfeltételeit. Netanjahu kifejtette: Izraelnek minden olyan lépést meg kell tennie, amelyet népének megvédése érdekében szükségesnek tart. Clinton tegnap Rámalláhban Mahmúd Abbászhoz, a Palesztin Hatóság elnökéhez is ellátogatott, akit arra kért, hogy halasszák el a palesztin államiságot burkoltan elismerő kérelem benyújtását az ENSZ-hez.
A tűzszüneti tárgyalásokról a helyi média úgy tudja, hogy a készülő megállapodásban Izrael kötelezettséget vállal a légicsapások beszüntetésére, és lemond a palesztin fegyveres szervezetek vezetőinek likvidálásáról. A jövőben csakis akkor vehet célkeresztjébe palesztin fegyverest, ha „ketyegő bombáról” van szó, vagyis ezzel egy súlyos merényletet hárítana el. Izrael a tervezett egyezményben beleegyezik a Gázai övezet blokádjának enyhítésébe, a tengeri halászatba és a határ menti földek megművelésébe, valamint különböző termékeknek az övezetbe juttatásába.
A Hamasz vállalná, hogy beszünteti mind az izraeli civilek, mind a katonák elleni támadásokat, és végrehajtatja a fegyverszünetet a többi palesztin szervezettel is. Ezenkívül beleegyezik egy ütközőzóna kialakításába a határ mentén, de nem világos, hogy annak melyik oldalán. Az izraeli rádió szerint az egyezmény aláírását akadályozza, hogy Izrael annak végleges megtárgyalása és aláírása előtt egy kilencvennapos próbaidőszakot szeretne beiktatni.
A tűzszünet érdekében tett diplomáciai erőfeszítések közepette az iráni parlament elnöke tegnap sürgette az arab államokat, hogy Irán példáját követve nyújtsanak katonai támogatást a palesztinoknak. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka közölte: országa olyan technológiával látta el a Hamaszt Gázában, amellyel nagyobb hatótávolságú rakétákat tud gyorsan előállítani. Mohammed Ali Dzsafari tábornok szerint így nem kellett szállítmányokat küldeni Gázába. „Gáza ostrom alatt áll, így nem segíthetjük őket. A Fadzsr–5 rakétákat nem Iránból küldjük. A technológiáját juttattuk el, és gyorsan előállítják” – idézte Dzsafarit az iráni hírügynökség.
Friss összesítés szerint a Gázai övezetből induló rakétatámadások megállítását célzó, múlt szerdán kezdett hadművelet első hetében az izraeli oldalon öten haltak meg, és 79 a sebesültek száma. A palesztinoknál 135-en vesztették életüket, közülük 58 civil és 18 gyermek, valamint ezerszázan sebesültek meg. Az izraeli hadsereg az elmúlt hét napban összesen mintegy 1500 légicsapást hajtott végre gázai hadi létesítmények és a Hamasz intézményei ellen, miközben a palesztin szervezetek 1270 rakétát lőttek ki izraeli településekre. Ezek közül a Vaskupola védelmi rendszer a lakott területre irányzott rakéta közül 380-at még a levegőben megsemmisített, 47 viszont településeken csapódott be. Az első összegzések szerint a hadművelet eddig az izraeli katonai költségvetés öt százalékát emésztette fel. Izrael mostanáig 56 ezer tartalékost mozgósított, de a kormány felhatalmazást adott akár 75 ezer katona háborús behívójának a kézbesítésére.
