Győri Enikő, a budapesti Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint megjósolhatatlan, sikerül-e a tagállamoknak megállapodásra jutniuk a következő többéves (2014–2020) költségvetési keretről az Európa Tanács ma kezdődő ülésén.
Az államtitkár a tárca által szervezett tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy Herman Van Rompuy, az Európa Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ma külön-külön találkozik a tagállamok képviselőivel, ezt követően kezdődik el a csúcstalálkozó. Jó lenne, ha ezen a tagállamoknak sikerülne megegyezniük, mert jelenleg nagy a bizonytalanság, és ez senkinek sem jó – mondta. Hangsúlyozta, nem előnyös, ha az EU azt sugallja, hogy döntésképtelen. Minél később állapodnak meg az uniós állam- és kormányfők, annál kevesebb idő jut a tervezésre, annál később indulhat el a pályáztatás és a források kifizetése – magyarázta. Véleménye szerint nem lenne szerencsés, hogy ha az Európa Tanács decemberi ülésén is még ezzel a kérdéssel kellene foglalkozniuk, hiszen a tervek szerint akkor az EU jövőjéről tárgyalnának. Megjegyezte, nincs végső határideje a megállapodásnak, de nem hinné, hogy ha néhány hónappal elhalasztanák, akkor okosabbak lennének a tagállamok.
A büdzsé tartalmával kapcsolatban kijelentette: olyan, mintha egyfajta válságköltségvetést készítettek volna: reálértéken kisebb összegű, mint a jelenlegi időszakra szóló, pedig az unió feladatai időközben megsokasodtak, és ambiciózus elképzeléseket fogalmaztak meg a jövőre. Magyarországnak az az álláspontja, hogy növekedés- és jövőorientált költségvetésre van szükség, mert ez kell ahhoz, hogy túljussanak a válságon és megerősödjenek a tagállamok – mondta.
Győri Enikő hangoztatta, nem jó megoldás, hogy kevesebbet szánnak a kohéziós és a közös agrárpolitikára. A jelenlegi tervek szerint Magyarországot csaknem 30 százalékos veszteség érné a kohéziós forrásoknál a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest, ez elfogadhatatlan – közölte. Kiemelte, Magyarország problémája egyedi, így egyedi kezelést igényel. Minden tagállam egyenrangú, valamennyinek vétójoga van, de Magyarország érdeke nem a zűrzavar, hanem a megállapodás – fűzte hozzá. A közös agrárpolitikáról azt mondta, a javasolt forráscsökkentést több tagállam ellenzi. Magyarország szerint a jövőben is elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszerre lesz szükség. Biztonsági kérdés is, hogy termelőképes mezőgazdaság legyen az unióban, és ennek biztosítására a legjobb eszköz a közös agrárpolitika – jelentette ki.
