Kevés a cefreGelencei fojtás

2012. november 28., szerda, Faluvilág

Ha gyenge a gyümölcstermés, kevés a jó pálinkának való cefre is. Eléggé kiszámíthatatlan a gyümölcs is mifelénk – mondták, mert helyenként gazdagnak ígérkezett a szilvatermés, de a szárazság miatt lehullott, sokat vesztett értékéből, s az almatermés is gyenge volt.

  • A szerzÅ‘ felvétele
    A szerző felvétele

Manapság az a nyertes, akinek pénze van. Gelencén kevés a cefre, kevés lesz a fojtás is – folytatták az egyetlen helyi főzdében –, pedig enélkül semmit sem ér a disznóvágás, hiányos a terített ünnepi asztal. Nos, a gelencei szilvórium széles e tájon ismert – tesszük hozzá mi is.
– Csak néhány napja kezdtük meg a főzést – tájékoztatott a főzőmester, Várza Ferenc. – Két üsttel működünk, mint rendszerint: a nagyobbik 280, a kisebbik 160 literes. Klasszikus módon készül a gelencei pálinka. Mi hagyományosan 48–50 fokosra főzzük. A hűtést a szomszédos Menyárt-kertből csordogáló forrásvízzel végezzük. Nagyon jól ereszt a szomszéd Vrancea megyéből vásárolt, magas cukortartalmú szilva. A tavalyhoz hasonlítva is kevesebb a helyi gyü­mölcscefre, akkor ugyanis jobb almatermés volt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 480
szavazógép
2012-11-28: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Hilib áldásra vár (Három falu egy megye...)

Hilib, Haraly, Gelence, három falu egy megye, s még sincs a papnak kenyere. Ki ne ismerné ezt a felső-háromszéki szólásmondást, mely arra utal: ide telepedett őseinknek hatalmas erdőségeket kellett kiirtaniuk, hogy legelőt, kaszálót és szántóterületet nyerjenek – ám az így nyert föld szegény volt tápanyagban, szürke podzol, amit csak rengeteg istállótrágyával lehetett évszázadok során termővé tenni. A megye kifejezés alatt pedig egyházmegyére gondolt az a népesség, amelynek ajkán megszületett a szólásmondás.
 
2012-11-28: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Harosajján milyen szél fúj?

Földrajzi helyzete miatt nem éri a Gelencéhez tartozó Haralyt a Nemere, erejét fékezi a községközponttól elválasztó hegygerinc. De éri ezt a kisközösséget is, s ha kell, telibe találja másfajta szél, mely a rendszerváltás után erősebben fúj, mint ahogyan a helyiek szeretnék: a válság szele. Értettünk mi a helyiek szavából, mert hát miként lennének itt is jobbak az életfeltételek, mint más kisebb, elzártabb településeken?