Tavalyhoz képest harminc százalékkal nőtt az élő sertések ára. Míg egy évvel korábban 7–7,5 lejt kértek a gazdák, idén a vágni való disznó kilónkénti ára 8–10 lej között változik, függően az állat súlyától, de attól is, hogy mennyire szorult meg pénz felől a gazda. Utóbbi tényező a nagy szárazság következménye: aki nem tudta megtermelni a szükséges takarmányt, annak most borsos áron kell megvennie – még a bálázott szalma is keresett takarmány lett.
Függetlenül attól, hogy jócskán drágult az élő disznó ára, sokan nem sajnálnak kiadni 1400–1500 lejt sem (ennyibe kerül egy 150–160 kilós disznó), az otthon vágott sertésből kikerülő sok finomság megéri a pénzt, és azt is lehet tudni, mi van a füstre kerülő kolbászban, szalámiban, a májas vagy véres hurkában. Az ínyencek külön kiemelik a házi szalonna fontosságát: olyant üzletben nem lehet venni, márpedig az megengedhetetlen, hogy a valamit magára adó székely ember kamrájából hiányozzon ez a portéka.
Ferenc Attila az egész megyében vállal disznóvágást, és állítja: idén még nem indult be a szezon, egyelőre úgy tűnik, kevesebben engedik meg maguknak, hogy sertést vegyenek. Viszont olyan gazdákat is ismer, akik évente több állatot vágnak. Ezek létszáma látványosan csökkent a magángazdaságokban – ezért is a mostani drágaság –, ami főként annak tudható be, hogy évek óta nem adhatják le a sertést engedélyezett vágóhidaknak. A sertéspestis miatt 2006-ban bevezetett tilalmat ebben a hónapban oldották fel, így egyre több gazdának megéri majd nagyobb létszámban tartani hízót.
Bár a törvény tiltja, sokan kimérésre is vágnak disznót. Hivatalosan csak saját használatra lehetne a gazdaságban, s azt is az állatjóléti előírások betartása mellett – ami ebben az esetben a szúrás előtti bódítást vagy főbelövést jelentené. Bármelyik készülék használata rendőrségi engedélyezéshez kötött. A megyei állat-egészségügyi igazgatóságon öt ilyen készüléket tartanak raktáron, bárkinek kölcsön adnák, aki fel tudja mutatni a rendőrségi engedélyét – mondta el érdeklődésünkre Sikó-Barabási Sándor főállatorvos. A téli idényben hozzávetőleg húszezer sertést vágnak le a megyében, nagyon nehéz lenne, hogy valaki reggelente 40–50 disznót bódítson levágás előtt, ráadásul ennek a módszernek nincs is hagyománya a vidéken. Azt tartják, hogy a disznónak visítania kell szúráskor, másképp nem folyik ki a vére – állapította meg Sikó. Így nem is fordítanak nagy figyelmet a bódítás, főbelövés betartására. Sokkal fontosabb viszont, hogy a levágott sertés húsát trichinella-vizsgálatnak vessék alá. Jó hír, hogy az utóbbi időben nem találtak trichinellával fertőzött házi sertést (viszont tudunk Orbaiszéken elejtett vaddisznóról, melyről csak azután derült ki, hogy fertőzött, miután többen fogyasztottak húsából). Vágás esetén arra is oda kell figyelni, hogy az állat füléből vegyék ki a fülszámot, ezt az állatorvosnál kell leadni, ennek alapján törölhetik a sertést a nyilvántartásból.
Leginkább a háziasszonyok tudják, miért érdemes otthon vágni a disznót. Kelemen Sarolta Sepsiszentgyörgyön él, de minden évben hazamegy falura, és Zágonban, a rokonoknál vág sertést. Elsősorban az ár miatt – mondja. A mészárszékben a vagdalt hús 16–17 lej, a comb, karaj húsz lej felett járja. A jobbacskának mondott kolbász 25 lej. S mikor oda tesszük sülni, nem megpirul a hús, a kolbász, hanem előbb kiengedi a sok vizet, ami benne van. Az otthon vágott disznó húsa nem enged levet, s az íze sem hasonlítható a táppal nevelt állatéhoz, amit ki tudja, mennyi ideig tartottak lefagyasztva – szűri le a házi és a bolti hús közötti minőségi különbségre utaló következtetést.
