Nem kívánt nemzedék, nem kívánt jövő

2012. november 29., csütörtök, Közélet

Húsz év múlva mennek nyugdíjba a mai negyven-negyvenöt évesek, akik jelenleg az állami társadalombiztosítási bevételek – köztük a nyugdíjalap – közel felét fizetik be. Ez az a generáció, amelyben nagyon sok nem kívánt gyermek jött világra, miután a nagyromán jövőt vizionáló Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor egy elnöki rendelettel hirtelen betiltott mindenféle fogamzásgátlást.

  • A maiaknak sem könnyű			         Albert Levente felvétele
    A maiaknak sem könnyű Albert Levente felvétele

A váratlan, előkészítetlen népszaporulat – a csúcsévnek számító 1968-ban majdnem kétszer annyian születtek, mint 1966-ban, az abortuszrendelet előtt – rengeteg nehézséget okozott: már a bölcsődei helyekért is verekedni kellett (akkor csak négy hónapos gyermeknevelési szabadságot adott az állam), de az óvodákban is létszám fölötti csoportokat hoztak létre, iskolába pedig két váltásban jártak legalább három évig a gyermekek. Szakképzett tanár sem volt elegendő, és bár a nyolcvanas években még minden végzős számára biztosítottak (valamilyen) munkahelyet, aki egyetemet végzett, az pontosan a ’89 utáni gazdasági mélyrepülésbe, a (részben a túlduzzasztás miatt) halódó állami és még nem létező magánvállalatok közé pottyant ki friss munkake­resőként.
Mégis, húsz év után ez az 1,7–2 millió ember viszi a hátán az ország terheinek jelentős részét, hiszen jelenleg mindössze 4,3 millióan fizetnek adókat és járulékokat; további kétmillióra becsülik azok számát, akik feketén dolgoznak, vagy olyan állami vállalatoknál, amelyek nem utalják át a társadalombiztosítási pénzeket. Ebből él a 19 milliós állam – illetve vegyünk csak 16 milliót, mert hárommillió román állampolgár külföldön tartózkodik –, ebből kell egészségügyi ellátást, iskolákat fenntartani, utakat építeni, és az ötmillió nyugdíjat is ebből kell kifizetni. Azok az összegek ugyanis, amelyeket a mai idősek fizettek be, már rég elúsztak a Dâmboviţán.
Ez persze nagyon igazságtalan, különösen a mai kis- és átlagnyugdíjakat ismerve, de javulásra kevés a remény: a gazdasági elemzők figyelmeztetése szerint a nyugdíjpénztár bevételei egyre csökkennek, kiadásai azonban növekednek. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a mai romániai nettó átlagnyugdíj a nettó átlagbér 48,5 százaléka – húsz év múlva azonban a mai negyvenesek az utolsó bérük alig 15, jó esetben 20 százalékát kap­hatják meg, ha a jelenlegi nyugdíjrendszer és népességfogyási ütem marad. Ezt a magánnyugdíjpénz­tá­ra­kat felügyelő bizottság alelnöke jelentette ki minap, arra biztatva az érintetteket, hogy próbáljanak másféle megtakarításokhoz folyamodni, beruházni, mert húsz év alatt még biztosíthatják maguknak a nyu­godt(abb) öregséget. Ezek szerint a mai huszonéves munkavállalóknak nem is érdemes az állami nyugdíjalapba fizetniük – készült ugyan több javaslat a már előre látható összeomlás kivédésére (a nyugdíjkorhatár és/vagy a nyugdíjjárulék emelésétől a járandóságok befagyasztásáig, illetve a gyermekvállalás és a bevándorlás ösztönzéséig), de egyik sem nagyon megnyugtató.
És ha a román kormányok elmúlt évtizedekben tanúsított előrelátását tekintjük, jogos az aggodalom.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2012-11-29: Közélet - B. Kovács András:

Quo vadis, erdélyi magyarság?

Az erdélyi magyar közösséget megosztó viták nem az árulás vagy hűség fogalmaival, hanem inkább a környező világba való integráció kívánatos vagy lehetséges formái segítségével ragadhatók meg találóbban. A nagy dilemma, hogy miként viszonyuljunk a többségi társadalomhoz, illetve a világ többi részéhez, így a nemzetünket határok fölött egységesítő mozgalomhoz, valamint a tágabb Európai Unióhoz – ez veti fel a két alapvető kérdést, mely köré az összes többi csoportosul.
2012-11-29: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Színház
* A sepsiszentgyörgyi M Stúdió Mozgásszínház az Abe Kóbó A homok asszonya című regénye nyomán készült, Mint a fagyöngy című előadását (rendező: Gemza Péter) a kultúrpalota Lajtha László Stúdiótermében ma 19 órától játssza (érvényesíteni lehet az Ábel-bérletet, és jegyet is lehet váltani).