Az ősember pontosabban ábrázolt

2012. december 8., szombat, Magazin

A több mint tízezer évvel ezelőtt élő kőkorszaki ember pontosabban ábrázolta a négylábú állatok mozgását, mint a modern kor művészei – állapították meg magyar kutatók, akiknek a tanulmánya a nyílt hozzáférésű PLoS ONE című tudományos folyóiratban jelent meg.

Horváth Gábor, az ELTE Természettu­dományi Kara biológiai fizika tanszékének kutatója és csapata ezer őskori és modern kori műalkotást elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a felső paleolit kor „barlanglakói”, akik 10–50 ezer évvel ezelőtt éltek, jobban ábrázolták a négylábú állatok járását. Míg a modern kor művészei 57,9 százalékban tévesen örökítették meg az ilyen mozgást, addig a prehisztorikus barlangfestők csak az esetek 46,2 százalékában hibáztak.
A négylábú állatok járása meghatározott mintát követ: először a bal hátsó láb érinti a talajt, majd a bal első, ezt követi a jobb hátsó láb, végül a jobb első lábuk ér a talajhoz. A sorrend azonos marad, csak a mozgás sebessége változik. Ez az egyszerű mintázat azonban sok esetben elkerülte a művészek figyelmét. Horváth és csoportja úgy találta, hogy az anatómiakönyvekben lévő ábrázolások közel kétharmada (63,6 százaléka) lehetetlen járásmódot mutat be. A játéknak készült lovak, oroszlánok, tigrisek és más négylábú állatok felét találták hibásnak, de még a természettudományi múzeumokban lévő ábrázolások mintegy 41 százaléka is tévesnek bizonyult.
Az 1880-as években Eadweard Muybridge fotográfus volt az első, aki mozgó képeken mutatta be, hogyan járnak a lovak és más négylábúak. Horváth és munkatársai ezért három időszakaszra bontották vizsgálódásukat: a prehisztorikus művészetre, a Muybridge előtti történelmi korok művészetére és a Muybridge mun­kája utáni időszakaszra. Az ezer példát online gyűjteményekből, képzőművészeti könyvekből és magyar múzeumokból szedték össze, de bélyegeken és érméken található ábrázolásokat is bevontak vizsgálódásukba. Még az anatómiában jártasnak tartott Leonardo da Vinci lóábrázolása is téves, mert az állat jobb hátsó és bal első lába a talajon van, miközben a másik két lábát felemeli. Ez instabil pozíció lenne, hiszen a négylábú állatoknak valójában három lába van egyidejűleg a talajon. Elképzelhető, hogy a történelmi korok művészei inkább egymást másolták, mint a természetet. A kőkorszaki ember azonban, úgy tűnik, inkább saját megfigyelésére alapozta az ábrázolást.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2012-12-08: Magazin - :

Húszéves az SMS

Éppen húsz éve született az SMS (rövidüzenet-szolgáltatás), amelynek nyomán olyan népszerű lett a szöveges üzenetküldés, hogy egy felmérés szerint a brit fiatalok zöme ma így tartja a kapcsolatot környezetével.
 
2012-12-08: Magazin - :

A mi Kubánk, a mi konyhánk

Először jelenik meg magyar nyelven kubai szakácskönyv: Gombos Edina műsorvezető és kubai származású férje, Alberto Costafreda A mi Kubánk, a mi konyhánk című gasztrokulturális kalauza 59 recept mellett számos fotón és történeten keresztül hozza közel az olvasóhoz a karibi ország hangulatát.